Kicsi állat is tud nagy kárt okozni a mezőgazdaságban

Egyre több a baj a mezei pockokkal

A klímaváltozás következtében a korábbiaktól enyhébb telek jellemezték Magyarországot az utóbbi években. Ez optimális feltételeket jelentett a mezei pockok elszaporodásának. Ezek a rágcsálók egyre nagyobb kárt okoznak a gazdáknak úgy a mezőgazdasági területeken, mint a fiatal erdősítéseknél. A folyamatos rágásukkal számtalan növényt tönkretesznek. Megeszik a legtöbb helyi növényfaj termését, magját, virágát, gumóját és hagymáját is. Ráadásul rendkívül szapora állatok, hiszen egy pár szaporulata akár 150-200 egyed is lehet.

Az engedélyező hatóság a Pocok Tox MAX (75 mg/kg klórfacinon) rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti felhasználását Magyarország egész területén mezőgazdasági földhasználók számára szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderáliákon mezei pocok gradáció megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából járatkezeléssel kijuttatva 2023. július 20-tól 2023. november 16-ig engedélyezi

- idézi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatását az Agrárszektor.

A Hivatal hozzátette, az ilyen kezelések csakis növényorvos felügyeletével történhetnek. Továbbá előzetesen fel kell mérni a táblákon a lakott járatok számát, amit rögzíteni kell a terület adataival, valamint a tervezett kezelés egyéb információval együtt egy adatlapon. Azt kell jóváhagyatni a területen illetékes kormányhivatalban.

Egyre több a vadkár Magyarországon

Egyébként évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a vadak Magyarországon. A szakértők a tendenciát leginkább azzal magyarázzák, hogy szűkül a vadállatok élettere. Terjeszkednek a települések, valamint gyakran villanypásztorral vagy kerítéssel vannak körbezárva a mezőgazdasági területek. Igaz, a körbekerítést elsősorban pont azon vadak miatt alkalmazzák, amelyek dézsmálják a termést, illetve feltúrják a művelt területeket. Közben növekszik a vadpopuláció is. Pedig a vadászati hatóság folyamatosan emeli az elejthető vadszámot.

3,144 milliárd forint mezőgazdasági kárt okoztak a vadak az előző vadászati évben hazánkban. Emellett további 50 millió forint volt az erdei károkozás. Jelentősen emelkedett az összeg a megelőző időszakhoz képest (akkor 2,5 milliárd forintra rúgott), bár ennek leginkább a termények drágulásához volt köze – írtuk Király Istvánra, az országos kamara Tolna Vármegyei Területi Szervezetének titkárára, a vadkár munkacsoport vezetőjére hivatkozva korábban.

Vadkárt a vadászati törvény értelmében az öt nagyvad (a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon) mellett a nyúl és a fácán okozhat. Egyébként Magyarország vadlétszáma jóval magasabb az ország optimális vadeltartó-képességénél. Egy négyzetkilométerre 6,5 egyed jut az említett öt nagyvadból, azonban ez átlagérték. Csak a Dunántúlt vizsgálva ennél jóval nagyobb lenne a szám, hiszen ott koncentrálódik a vaddisznó- és szarvasállomány java.

Mit tehet a gazda vadkárkor? 

Ha vadkár éri a gazdát, a hazai szabályozás értelmében a megtérítési igényét a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül (a közelmúltban csökkentették tizenötről) írásban kell közölnie a területen illetékes vadgazdálkodóval.

A vadkárral kapcsolatban érdemes tudni, hogy a föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Tehát előzetesen egyeztetnie kell a vadászatra jogosulttal arról, hogyan lehet elriasztani a termését veszélyeztető állatokat, majd az alapján megtenni a szükséges lépéseket. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult elmulasztja ezeket.