Behajtókat küld azokra a vadásztársaságokra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelyek mezőgazdasági vadkárokért tehetők felelőssé, de nem fizetnek időben. Azonban többen úgy látják, a jelentős fizetési kötelezettségek miatt sok társaság működése lehetetlenülhet el. A NAK szerint az intézkedés célja csupán az, hogy időben megkapják a kárpótlást a károsult gazdák.
Behajtók miatt aggódnak vadásztársaságok
Évtizedek óta növekszik a magyarországi vadállomány mérete, akárcsak az általuk okozott vadkár. Viszont amíg évente nagyjából 21 milliárd forintos kárt okoznak a vadak a hazai mezőgazdaságban, a vadásztársaságok körülbelül 3 milliárd forintot térítenek meg a gazdálkodóknak a NAK adatai szerint.
Emiatt az Agrárgazdasági Kamara úgy döntött a napokban, behajtó céget alapít a vadkárok kifizettetéséhez. Céljuk, hogy a kárvallott gazdálkodók ne kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe a károk és az azokat néha követő, olykor hosszú peres eljárások miatt. Mint mondták, ezzel nem a vadásztársaságokat akarják ellehetetleníteni, vagy a konfliktust erősíteni, hanem azokat csillapítanák, egyben védenék a gazdálkodók érdekeit.
Ugyan az Országos Magyar Vadászati Védegylet egyelőre nem reagált az ügyben, a Népszava szerint több vadásztársaság is amiatt aggódik, hogy a NAK intézkedése miatt néhányan csődbe mehetnek a vadkárok megtérítése következtében.
A Portfolio megjegyzi, nagyon úgy tűnik, a gazdák és a vadásztársaságok közötti feszültség rendezése érdekében további párbeszédre van szükség. A vadpopuláció szabályozása és az érintett felek együttműködése pedig kulcsfontosságú a fenntartható megoldásokhoz.
A korábbiaknál több nagyvadat lövetne ki a vadgazdálkodás
Ahogyan arról decemberben is beszámoltunk, jelentősen nőtt a magyarországi nagyvadlétszám az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan jócskán növekedett a vadkárok mértéke is – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának legutóbbi ülésén.
A hazai nagyvadlétszám az elmúlt három évtizedben megduplázódott, de a valóságos szám minden bizonnyal a jelentett adatokat is felülmúlja. A 2023. évi hivatalos vadlétszámbecslés szerint napjainkban a nagyvadétszám meghaladja a 600 ezret. Ezen állomány táplálékigénye sokszorosa a vadászatra jogosultak által a vad számára kijuttatott takarmánymennyiségnek. Elmondható, hogy a nagyvadállományt – akaratlanul – alapvetően az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások által hasznosított területek tartják el, ám az ott okozott vadkárnak csak töredékét térítik meg számukra
– idézte Prof. Csányi Sándort, az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetőjét a NAK korábbi közleménye.
A gyűlésen elhangzott, hogy a helyzet kezelésének legcélravezetőbb módja az állományok a korábbiaknál jelentősebb csökkentése lehet. Kiderült, az Agrárminisztérium irányításával tervben van egy országos vadhatásmonitoring-rendszer létrehozása, amely segítségével a vadászatra jogosultak szintjén lehetne kezelni a problémát.
Elsődleges célokként a gím- és a dámállományának jelentős mérséklését, a további terjeszkedésük megakadályozását, valamint az afrikai sertéspestis miatt megfogyatkozott vaddisznóállomány ismételt felszaporodását nevezték meg.
