Túlszaporodtak, és túl nagy károkat okoznak
Fotó: Shutterstock

Jelentősen megritkíthatják a hazai gím- és dámállományt

Néhány évtized alatt emelkedett a többszörösére a magyarországi nagyvadak száma. Ezzel párhuzamosan jócskán növekedett a vadkárok mértéke is. Lépést sürget az ügyben a NAK Vadgazdálkodási Osztálya. A korábbiaknál több vadat lőnének ki.


A korábbiaknál több nagyvadat lövetne ki a vadgazdálkodás

Jelentősen nőtt a magyarországi nagyvadlétszám. Ezzel párhuzamosan jócskán növekedett a vadkárok mértéke is – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának legutóbbi ülésén.

A hazai nagyvadlétszám az elmúlt három évtizedben megduplázódott, de a valóságos szám minden bizonnyal a jelentett adatokat is felülmúlja. A 2023. évi hivatalos vadlétszámbecslés szerint napjainkban a nagyvadétszám meghaladja a 600 ezret. Ezen állomány táplálékigénye sokszorosa a vadászatra jogosultak által a vad számára kijuttatott takarmánymennyiségnek. Elmondható, hogy a nagyvadállományt – akaratlanul – alapvetően az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások által hasznosított területek tartják el, ám az ott okozott vadkárnak csak töredékét térítik meg számukra

idézi Prof. Csányi Sándort, az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetőjét a NAK közleménye.

A gyűlésen elhangzott, hogy a helyzet kezelésének legcélravezetőbb módja az állományok a korábbiaknál jelentősebb csökkentése lehet. Kiderült, az Agrárminisztérium irányításával tervben van egy országos vadhatásmonitoring-rendszer létrehozása, amely segítségével a vadászatra jogosultak szintjén lehetne kezelni a problémát.

Elsődleges célokként a gím- és a dámállományának jelentős mérséklését, a további terjeszkedésük megakadályozását, valamint az afrikai sertéspestis miatt megfogyatkozott vaddisznóállomány ismételt felszaporodását nevezték meg.

Egyre több a vadkár Magyarországon

Valóban egyre nagyobb kárt okoznak a vadak Magyarországon. A szakértők a tendenciát leginkább azzal magyarázzák, hogy szűkül a vadállatok élettere. Terjeszkednek a települések, valamint gyakran villanypásztorral vagy kerítéssel vannak körbezárva a mezőgazdasági területek. Igaz, a körbekerítést elsősorban pont azon vadak miatt alkalmazzák, amelyek dézsmálják a termést, illetve feltúrják a művelt területeket. Közben növekszik a vadpopuláció is. Pedig a vadászati hatóság folyamatosan emeli az elejthető vadszámot.

3,144 milliárd forint mezőgazdasági kárt okoztak a vadak az előző vadászati évben hazánkban. Emellett további 50 millió forint volt az erdei károkozás. Jelentősen emelkedett az összeg a megelőző időszakhoz képest (akkor 2,5 milliárd forintra rúgott), bár ennek leginkább a termények drágulásához volt köze – írtuk Király Istvánra, az országos kamara Tolna Vármegyei Területi Szervezetének titkárára, a vadkár munkacsoport vezetőjére hivatkozva az év elején.

Vadkárt a vadászati törvény értelmében az öt nagyvad (a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon) mellett a nyúl és a fácán okozhat. Egyébként Magyarország vadlétszáma jóval magasabb az ország optimális vadeltartó-képességénél. Egy négyzetkilométerre 6,5 egyed jut az említett öt nagyvadból, azonban ez átlagérték. Csak a Dunántúlt vizsgálva ennél jóval nagyobb lenne a szám, hiszen ott koncentrálódik a vaddisznó- és szarvasállomány java.

Ne hagyd ki!