Több mint ötezer közlekedési baleset köthető a vadállatokhoz évente Magyarország. Korábban akár a helyi vadásztársaság vagy az útfenntartó cég felelősége is lehetett egy ütközés a vadakkal. Azonban módosultak az ilyen esetekre vonatkozó szabályok.
Jellemzően nem a vadásztársaság felelősége, ha vadállattal ütközöl az autóval
Néhány speciális esettől eltekintve korábban egy vadgázolásnál ha nem volt vadveszélyt jelző tábla a mellékútvonalon ahol a baleset történt, akkor a felelősség a helyi vadásztársaságé, vagy az útfenntartóé volt. Viszont az autós volt a hibás, ha volt tábla. Az utóbbi esetben csak egy esetleges casco biztosítás téríthette meg az autóban keletkező kárt. Azonban a nyáron megváltoztak a vadgázolásra vonatkozó jogszabályok.
Nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben
- idéz egy júniusi kormányrendeletet a Telex.
Így rosszabbul járhatsz
Tehát innentől ha egy vad nem azért keveredik az útra, mert például űzték, lőtték vagy hajtották, a vadásztársaságnak nincs felelősége az ügyben – jegyzi meg elemzésében a D.A.S Jogvédelmi Biztosító. Tehát nem köteles a társaság megtéríteni a kárt. Viszont a D.A.S. hozzáteszi, felmerül annak a lehetősége, hogy a vadásztársaság igényeljen kártérítést az elgázolt állat miatt.
A portál hozzáteszi, az elmúlt években átlagosan mintegy évi 5200 vadgázolás történt hazánkban. Ilyen balesetekkor az utóvezetőnek értesítenie kell a rendőrséget és a helyi vadásztársaságok, valamint a helyszínen kell maradnia, amíg az illetékesek oda nem érnek. Bűnténynek minősül, ha valaki addig elhagyja a helyszínt. Az pedig lopásnak, ha elviszi a vadat.
Újabb csúcson az autós kárfelhasználás
Persze nem csak a vadakkal való ütközés okozhat kárt az autókban a közutakon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közölt adatai szerint új csúcsot ért el az egy autókárra jutó átlagos kárfelhasználás összege tavaly Magyarországon, és meghaladta a 801 ezer forintot. Vagyis több mint 50 ezer forinttal emelkedett egyetlen év alatt. Emellett az élő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések átlagos száma is rekordot hozott: nagyjából 3 százalékkal bővült a vizsgált időszakban és elérte a 6,1 milliót.
Tavaly 274,8 milliárd forintra emelkedett a biztosítók bruttó díjbevétele is, ami szintén új csúcsot, egyben 8 százalékos bővülést jelenté éves alapon. Azonban a biztosítástechnikai és a szokásos vállalkozási eredményeik jelentősen csökkentek tavaly. Az előbbi 61,9 százalékos visszaesést követően 9,1 milliárd forint körül alakult, az utóbbi pedig 8,3 milliárdot ért el, ami kevesebb mint a harmada az egy évvel korábbi értéknek.
A jelentős csökkenés leginkább a növekvő működési költségekkel (9 százalékkal ugrottak meg az előző évben) és az emelkedő kárfelhasználással magyarázható. Az utóbbi újabb csúcsra, 112 milliárd forintra emelkedett tavaly, ami 7,4 százalékos növekedést takar éves alapon. Hozzáteszik, a 2022-es, 139,8 ezer darab rögzített káresemény csak néhány százzal nagyobb, mint az egy évvel korábbi érték.
