Több ezer tonna vadhústermék készül évente Magyarországon, azonban a magyar fogyasztók csak ritkán találkozhatnak velük. Pedig a különleges ízviláguk a és az egészségre gyakorolt kedvező hatásuk miatt is lenne helyük a háztartások konyhájában.
11 ezer tonna lőtt hazai vad végezte feldolgozóban egy év alatt
Magyra vadhúspiaci elemzést készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A kiadványból kiderül, az öt legfontosabb hazai nagyvadból (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és muflon) nagyjából 11 ezer tonna lőtt vad került feldolgozókhoz 2021-ben Magyarországon. Ők mintegy 3800 tonna vadhústerméket állítottak elő.
Hozzáteszik, jelenleg 46 vállalkozás végez vadhúsfeldolgozást hazánkban, akik jellemzően nemcsak lőtt, hanem tenyésztett vadakkal is foglalkoznak. A kínálatuk legnagyobb hányadát a fagyasztott áruk adják, de készítenek például pástétomokat, kolbászokat, vagy füstölt árut is. Előhűtött, általában vákuumcsomagolt termékekre jellemzően a főszezonban, szeptembertől decemberig van kereslet.
Keresett termék a vadhús Európában, ezért a hazai készítmények 90 százalékát (nagyjából 3500 tonnát) a külpiacokon értékesítik. Ennek a mennyiségnek körülbelül a felét Németországban, de jelentős felvevőpiac Olaszország is.
Alacsony szinten a hazai fogyasztás
Az Agroinform megjegyzi, a Magyarországon maradó vadhús nagyjából 40 százaléka kerül hazai kiskereskedelmi forgalomba. 60 százalékát a HORECA szektor (hotelek, éttermek, kávézók - a szerk.) vásárolja fel. A magyarországi vadhúsfogyasztás nagyon alacsony szinten van, átlagosan 10 dkg/fő/év.
Pedig a közlemény szerint a vadhús különleges ízélményt nyújthat a fogyasztóknak. Emellett a fogyasztásának kedvező élettani hatásai is lehetnek, hiszen alacsony az energiatartama, valamint kedvezőbb fehérje-, zsír- és mikroelem-tartalommal rendelkezik, mint a tenyésztett háziállatok húsa.
Mit tehet a gazda vadkárkor?
Egyébként jelentős vadkárok érik a gazdákat évről-évre Magyarországon. Amennyiben ilyen problémával szembesül egy gazdálkodó, a hazai szabályozás értelmében a megtérítési igényét a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölnie a területen vadászatra jogosulttal.
Ha a felek meg tudnak egyezni, onnantól az egyességben foglaltak szerint kell eljárniuk. Viszont, ha a károsult és a kárért felelős között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség, a kárvallott az ingatlan helyén illetékes önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül kérheti, hogy végezzen kárfelmérést. Ezután a jegyző szakértőt rendel ki. Onnantól számítva öt napon belül elvégzik a kárfelmérést. Ha a felek ekkor sem egyeznek meg, a jegyző megszünteti az eljárást. Polgári per következik, ahol az érintetteknek maguknak kell bizonyítaniuk az igazukat.
Érdemes tudni, hogy vadkárt a vadászati törvény értelmében az öt nagyvad mellett nyúl és fácán okozhat. Más esetekben (például rókánál vagy borznál) a tulajdonos a Polgári törvénykönyv alapján érvényesítheti kárigényét a vadászatra jogosulttal szemben.
