Az Agrárminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírásának módosítását. Szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, hogy egy terméket tejnek lehessen nevezni és a kecskesajtnak is 100 százalékban kecsketejből kell készülnie.
A jövőben azok a termékek, amelyek víz hozzáadásával készülnek, és a tejtartalmuk nem haladja meg a 70 százalékot, már nem használhatják a „tej” szót a megnevezésükben.
A javaslat emellett több, a fogyasztókat segítő változást tartalmaz, egyebek közt azt, hogy
- a „félzsíros” tej elnevezése pontosabbá válik, hiszen csak az 2,8 százalékos zsírtartalmú tej viselheti ezt a megnevezést;
- a tejföl, túró és túrósajt előállítása során élelmiszer-adalékanyagok nem alkalmazható;
- a kakaós és karamellás tej esetében pedig a színezékek használata is tilos;
- a laktózmentes tejtermékek új előírásai szerint a maradék laktóztartalmat a termékek címkéjén „laktóztartalom < 0,1 g/100 g” formában kell feltüntetni.
A „kecskesajt” elnevezést csak akkor lehet használni, ha a termék legalább 100 százalékban kecsketejből készült - írja az Economx.
A javaslatot március 20-ig lehetett véleményezni.
Tejek és tejtermékek is az árkorlátozásos listán
Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot a kormány döntése alapján. Ezek között szerepel több tejtípus és tejtermék is. Íme a lista: csirkemellfilé, csirkecomb, csirkefarhát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamellfilé, UHT tej (1,5 százalékos zsírtartalom), UHT tej (2,8 százalékos zsírtartalom), ESL tej (1,5 százalékos zsírtartalom), ESL tej (2,8 százalékos zsírtartalom), étolaj, margarin, sertészsír, vaj, finomliszt, rétesliszt, késői burgonya, kristálycukor, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, tojás, tejföl, trappista, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcs joghurt, fokhagyma és a párizsi.
Növényi ital vagy tej: melyik az egészségesebb?
Időnként felbukkanó kérdés, hogy a növényi ital vagy a tej egészségesebb. A növényi alapú italok alapvetően azoknak készülnek, akik valamilyen egészségügyi okból nem fogyaszthatnak tejet. Az utóbbi időben azonban igen nagy népszerűségnek örvendenek, és sokan gyakorlatilag divatból térnek át rájuk. A Magyar Mezőgazdaság által tavaly ősszel szemlézett kutatás alapját olyan korábbi tanulmányok alkották, amelyekben a különféle növényi italok és állati tejek a bél mikrobiomjára gyakorolt hatását vizsgálták.
Ami a kétféle italnak a bél mikrobiomjára gyakorolt hatását illeti, az első következtetés, amit ebből a munkából le lehet vonni, az, hogy kevés információ áll rendelkezésre a témában.
A másik pedig az, hogy az eddig bemutatott eredmények alapján úgy tűnik, az állati eredetű tej fogyasztása kedvező hatást gyakorol az emberi bél mikrobiomjára. Ezzel szemben a növényi italok is többnyire pozitív eredményeket mutatnak. Azonban egyes esetekben a potenciálisan negatív baktériumnemzedékek szaporodásának is kedveznek. Ezért – legalábbis a bélflórára gyakorolt hatásuk szempontjából – nem mondható el, hogy a növényi alapú tejpótlók tökéletesen helyettesítik a tejet.
