A talajösszetétel fontossága egyre nagyobb fókuszt kap a gazdálkodásban. Bár továbbra is fontos a foszfor- vagy éppen nitrogéntartalomra helyezett hangsúly, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, legalább ugyanilyen számottevő a mikroorganizmusok jelenlétére fordított figyelem. Például a baktériumokkal és gombákkal kötött szimbiotikus szövetség a gazda előnyére is válhat. A mikorrhiza akár szántóföldeken is jól teljesíthet, bár ez soktényezős, egyelőre kísérleti fázisban lévő próbálkozás.
Számos természetes alternatíva van a terméshozam növelésére, ezek egyike a földek mikorrhizás beoltása. Ez a kiskerti művelésben már jó pár éve közkedvelt módszer, ám a szántóföldi kultúrák számára csak nemrég fedezték fel. Jó hír azonban, hogy odafigyeléssel kitűnő szövetséges lehet.
A pakisztáni Gujrati Egyetem kutatóinak egyik vizsgálata szerint búza esetében a 11-féle mikorrhizafaj kijuttatása öt kezelést követően szignifikánsan növelte a tábla termőképességét: magasabb lett a biomasszahozam, a búza tápértéke javult. Ráadásul a talaj termékenységét is javították, amely hosszú távon a gazdák műtrágya-kitettségét csökkentheti.
Biró Borbála talajbiológus professzor szerint amikorrhiza gombák a magasabb rendű növények 80%-ával, és így a legtöbb gazdasági növényünkkel is képesek jótékony szimbiózist létrehozni.
„Nem alakul ki a kapcsolat a főnövények közül például a káposztafélékhez tartozó repcével, ezért az oltás ennél nem javasolt” – nyilatkozta lapunknak a professzor, és azt is elmondta, hogy a szimbiózisra nem minden gazdanövénynek van ugyanolyan mértékű igénye. Ha pedig a talajtani vizsgálat kimutatja mikorrhiza fajok jelenlétét és kellő aktivitását, nincs mit pótolni. Ezeket figyelembe kell venni, mielőtt valaki mikorrhizában gondolkodna.
A termésnövelő hatás tényleges működéséhez az akadályozó tényezőket ki kell zárni, vagy optimalizálni kell ahhoz, hogy működhessen. Jól jár vele, aki a talaj szerkezetét javítaná fel. Biró Borbála szerint a hifafonalak képesek használni a talajok azon pórustereit is, ahová a gyökér már nem jut el, ezáltal a nem elérhető tápanyagok mikrobiológiailag feltárhatókká válnak.
„A gombafonalak olyan ragasztóanyagként működő nyálkát (glomalint) választanak ki, amelyek a talajszemcséket összetartják, összefűzik. Ezzel javul a talajok morzsalékossága, stabilabbá válnak az esőzésekkel, a talajpusztulással szemben. Kiemelhető még az is, hogy a talaj víztároló és szénmegőrző képessége is jobb lesz” – emelte ki a szakember.
Felhasználási tippek
A gombák és növények szimbiózisa a természetben emberi közreműködés nélkül is létrejön, ám mesterségesen is előidézhető például a nem megfelelően ellátott, esetleg az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt tápanyagszegény talajokban. Emellett a természetben előforduló mikorrhiza szövetségek a fungicidek használata miatt felbomlanak. A mikorrhiza oltóanyag akkor működik jól, ha vele párhuzamosan megkezdődik egy talajállapot-javítási metódus is.
Előfordul, hogy a szimbiózis egyensúlya felborul akkor is, ha a gomba tápanyagigénye nagyobb annál, mint amit a gazdanövény ki tud elégíteni. A jótékony együttműködéshez ugyanis a növénynek elegendő napfényre, a talaj megfelelő állapotára van szüksége.
„A mikorrhiza igen érzékeny a belvizes területekre, a talaj tömörödésére, az erősen agyagos és nagyon kötött talajokra, a nagy sótartalomra. Ekkor a felhasználás nem hozhatja meg az elvárt termésnövelést. Javasolható ugyanakkor”– mutatott rá Biró Borbála – „például egy olyan főnövény után, aminél az úgynevezett arbuszkuláris mikorrhiza gomba szimbiózisa nem alakult ki, vagy gombaölő fungicidek miatt kipusztult.”
Szántóföldeken és ültetvényeken
Már a hazai szántóföldeken is kísérleteznek a mikorrhiza gombák oltóanyagként történő felhasználásával és ennek a gyakorlatnak a gyors elterjedése várható országos szinten is. Viszont a mikorrhiza oltóanyag költséges. Hazai előállítású oltóanyag nem áll rendelkezésre, az engedélyezés pedig már ott akadályba ütközik, hogy az anyag összetétele nem stabil – a randomitás miatt itthon az előállítás nem támogatott.
Viszonylag egyszerűen hozzáférhető a külföldi oltóanyag, de már azért is drága, mert hektárra vetítve nagy mennyiségben, talajkilogrammonként legalább 1-2%-ban kellene kijuttatni a felső 20 cm-es termőrétegben, mondta Biró, aki szerint a talajművelési mód nagyon fontos tartópillér.
„Ha a mikorrhiza szimbiózis létrejött egy adott talaj-növény rendszerben, azt óvni, védeni kell” – hangsúlyozza a professzor.„A gombahálózatot felszakíthatja az intenzív művelés, a szántás, a talajbolygatás is, ami a hatásfok romlásához és a befektetett költségek hatástalanságához vezethet.”
Ha elmarad a folyamatok és a környezet optimalizálása, akkor a termés sem lesz kifogástalan. Vannak olyan kukoricatermelők, akiknek az oltóanyag alkalmazása nem hozta vissza az árát, Biró véleménye, hogy ez pont a szükséges körülmények biztosításának hiánya miatt törtönik.
Egyelőre leginkább a szőlőtelepítésnél alkalmazzák ültetvényeken az arbuszkuláris mikorrhiza gombákat, itt szintén szakszerűen kell alkalmazni az oltóanyagot. „A szőlővesszőnek előbb ki kell hajtania, levelekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a fotoszintézissel a növény asszimilátumokhoz jusson. Csak az így létrejött szerves anyagokkal tudja saját magát és a gombát is táplálni.
Ha a szimbiózis túl korán alakul ki, úgy a még fejletlen növényke megsínyli az elhamarkodott oltást, amit csak egy újabb vegetációs időszak múlva heverhet ki. A kölcsönösen előnyös kapcsolat mindkét szimbionta fél számára, de a gazdának is kulcsfontosságú” – húzta alá a szakember.
Több tápanyag parányi fonalakkal
A mikorrhizák hifa fonalai a gombák micéliumának láthatatlanul vékony részei, ezek azok, amelyek föld alatt mélyen elágazva beborítják a növény gyökerét, ezáltal a növény nagyobb felületen tud felvenni vizet és abban oldott ásványi anyagokat.
Ez a szimbiózis az anyanövény és az úgynevezett arbuszkurális mikorrhiza gombák között létrejött, kölcsönösen hasznos kapcsolat. Együttélésük biztosítja a gomba életét, valamint az anyanövény jobb tápanyag-ellátottságát és tűrőképességét. A mikorrhizák természetes úton is a talaj részei lehetnek, viszont a gombaölő szerekkel kiölt talajokban érdemes mesterségesen pótolni őket.
Jól jár a gomba és a gazda is
Megéri a szimbiózis a gombának, mert a növényi fotoszintézisnek köszönhetően szerves anyagokhoz jut. Cserébe pedig a gomba micélium-hálózata a mélyebb rétegekből is felhozza a növényeknek szükséges tápelemeket. A kapcsolat megsokszorozza a növény ellenálló képességét a talaj összetételével, az aszállyal és akár a betegségekkel szemben is, a gazda pedig nagyobb termést takaríthat be.
