A sáfrány után a második legdrágább fűszer, ezért 99 %-ban laborban készült aromákkal helyettesítik. Egyik molekulája határozottan addiktív, ennek ellenére az élelmiszeripar csecsemőtápszerekben is használja a vaníliát.
A sáfrány mellett a vanília a világ legdrágább fűszerei közé tartozik, és bár a legtöbben ismerjük, gyakran használjuk, keveset tudunk róla. Pedig nemcsak ára, hanem különleges előállítási folyamata és függőséget okozó hatása miatt is figyelmet érdemel - derül ki a Greendex cikkéből.
A boltokban kapható vaníliás termékek mindössze 1%-ában található az eredeti fűszer, míg a többit laborban készült aromákkal ízesítik.
Orchideaféle, amit kolibrik poroznak be
A vanília egyedülálló orchideafaj, melynek termése, a vaníliarúd a híres fűszer alapanyaga. Eredetileg Mexikóból származik, de ma már Madagaszkár számít az elsődleges termelőnek, amely a világ vaníliatermelésének mintegy 80%-át adja. A termesztés azonban rendkívül munkaigényes: a virágokat egyenként, kézzel kell beporozni, mivel eredeti beporzói, például a kolibrik, nem találhatók meg itt. Ez már csak azért is nehéz feladat, mert a virágok mindössze egyetlen napig élnek, ha tehát egy virág kimarad, azt később már nem lehet beporozni.
Sikeres beporzás esetén nagyjából 9 hónapig érik a termés, amit a szüret után még legalább 12 hónapig kell érlelni. Ilyenkor alakul ki a vanília komplex aromája, amelyért több mint 180 különféle molekula felelős.
A vanília azonban nemcsak drága, hanem addiktív is lehet. A vanilinsav ugyanis, amely a vanília jellegzetes ízéért felelős molekula, hasonlóságot mutat az adrenalin és a noradrenalin hormonokkal: serkenti az agyműködést és függőséget okozhat.
Az élelmiszeripar ezt a hatást ki is használja, mivel a vanília segíti az ízek egyensúlyának megteremtését, így a fogyasztók számára élvezetesebb élményt biztosít. Gyakran már bébiételekben is használják, de fontos összetevője csokoládéknak és más édességeknek, üdítőknek, joghurtoknak és péksüteményeknek is.
Eljárás horribilis ár ellen
A vanília kilónkénti ára 2017-2018-ben az ezüstét is meghaladta, ami nem véletlen, hiszen az ízét és illatát visszaadó vanilin rendkívül gyakran használt ételízesítő és kozmetikai alapanyag is.
Azonban a Tokiói Tudományegyetem kutatói egy új, egyszerű és környezetbarát módszert fejlesztettek ki nemrég: a rizs- és a búzakorpában található ferulinsavból állítottak elő vanilint. Ehhez a savat szobahőmérsékleten keverték össze egy általuk kifejlesztett enzimmel, a VpVAN-nal.
Mivel a melléktermékek olcsók, valamint az eljárás is egyszerű, a felfedezés jelentős hatással lehet a vanilin előállítására és felhasználására az élelmiszer- és kozmetikai iparban a jövőben. Feltéve, ha sikerül megvalósítaniuk az üzemi méretű gyártást - írtuk korábban.
