A precíziós gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszer, amelynek alapja, hogy minden munkafolyamatban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a gazdálkodó.
A precíziós gazdálkodási technológiák biztosítják az egyes területek azonosítását és a rajtuk fellépő változások kezelését. Ez teszi lehetővé a gazdák számára, hogy hatékonyabban használják fel a vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédő szereket, és ezzel növeljék a hozamukat. A korszerű technológia teszi lehetővé a gazdák számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, ráadásul az erőforrások észszerűbb felhasználása a környezet védelmét is elősegíti.
Számos technológiát fed le a precíziós gazdálkodás. Az egyik terület a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (GNSS, mint a GPS és a Galileo), amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat vetéskor, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásakor. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális térképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágyaadagjait.
Hasonlóképpen a drónok és a műholdak segítenek figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők segítenek meghatározni a hőmérsékletet, a nedvességet, a légnyomást – és tucatnyi egyéb terepmutatót. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők és elősegítik a gazdaság hatékonyabb működtetését is.
Hektáronként kétmillió
Hazánkban már jelen van a „mezőgazdaság 4.0”, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új gép képes az adatgyűjtésre, de a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek megfelelően. Viszont kihasználtságuk nem haladja meg a 25-30 százalékot, sőt a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van hova fejlődni.
Gondoljunk bele, hívták fel a figyelmet a Haszon Agrárnak nyilatkozó szakemberek: a mai korszerű gépi technológiák alkalmazása során egy 100 hektáros kukoricatáblán minden egyes művelettel gyűlnek az adatok, mégpedig hektáronként 2–2,5 millió. Ez száz hektáron 200–250 millió(!) adatot jelent, amit szűrni, tárolni és szakmailag értékelni kell.
Amerikából jöttem
Már az 1980-as években megjelent a precíziós gazdálkodás koncepciója az Egyesült Államokban. Ugyanis a kutatók elkezdtek talajmintákat venni és elemezni, majd az ebből származó eredmények alapján határozták meg a különböző arányú műtrágya-kijuttatásokat. Azonban a precíziós gazdálkodás csak az elmúlt években kezdett elterjedni.
A legtöbb technológia nagyon új és különleges készségeket igényel, mert előzetes háttérismeret nélkül nem lehet elemezni egy-egy tábla műholdas képét. A speciális berendezések és szoftverek drágák, ezért azokat gyakran csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak. Viszont léteznek már ingyenes alkalmazások is, amikhez csak egy okostelefonra és internetre van szükség, hogy belekezdjen az ember a precíziós gazdálkodásba. Mint minden más technológia, ez is fejlődik, olcsóbbá és könnyebben használhatóvá válik.
A létavértesi Bigecs Farm Kft. legújabb sertéstelepén a takarmányozás terén dolgoznak precíziós technológiával. „Két olyan pont van a telepen, ahol új technológia beépítésével nyomon követhetően tudjuk etetni az állatokat. A kapott adatok kiértékelése után pedig megfelelő döntéseket hozhatunk” – mondta a társaság ügyvezetője, Bakó György.
EGY olyan etetőrendszer működik a fiaztatóban, ahol ha az orrával megbök egy kis pöcköt az állat, le tud hívni magának egy falatnyi (60 gramm) takarmányt. Be lehet állítani, hogy két próbálkozás közt mennyi idő teljen el, tehát a koca nem tudja extrém rövid idő alatt megszerezni a napi adagját.
Azt is szabályozhatják, hogy a különböző paritású állatok – hányszor fialt, mennyi idős, hány malaca van – mennyi takarmányt kapjanak. Az is beállítható, hogy milyen ütemben kérheti le a napi takarmányát az állat. Nyomon tudják követni, hogy a jószág az előre meghatározott paritásának megfelelően előírt takarmányból mennyit fogyasztott. Ezt a teremben különböző színű ledek jelzik: ha a 0-40 százalékát, akkor piros lámpa ég, ha 40-80, akkor narancssárga, ha 80-100, akkor zöld, ha 100-160, akkor pedig lila lámpa világít.
Zsebre megy a játék
Számos ország példája mutatja, hogy érdemes váltani precíziós gazdálkodásra, mivel ez a fajta gazdálkodás manapság már egyre inkább támogatott és nyereséges. Például a precíziós gazdálkodási technológiának köszönhetően az amerikai gazdák évente átlagosan 11–39 ezer dollárt (3,4-12 millió forint) tudnak megspórolni.
Fehéroroszországban felvett adathalmazokból az is kiderült, hogy a vetés átlagos átfedése 27 centiméter, amit sokan figyelmen kívül hagynak, tehát vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szert pazarolnak. Ebből adódóan akár több tízezer dollár veszteségük is keletkezhet. Ez a kiesés a precíziós gazdálkodással kiküszöbölhető lenne. Összegezve, minél előbb vág bele valaki a precíziós gazdálkodásba, annál hamarabb versenyképesebbé válik.
Vetőárokban a mag
Magyarország legszebb birtokának választották 2019-ben a derecskei Bold Agro Kft.-t. Itt a szántóföldi növénytermesztésben, a sertéstenyésztésben és a kertészeti ágazatban is évek óta alkalmazzák a precíziós technológiai megoldásokat. Kukorica-vetőgépüket PP (precision planting) modullal szerelték fel, ami több különböző innováció segítségével a magok talajba helyezését nagyon pontosan végzi el.
Szelektív elektromos meghajtás teszi lehetővé a soronkénti elzárást, valamint a tőszám beállítását. A vetőkocsi nyomásállítása pedig a kocsikat egymástól függetlenül, a talajállapotnak megfelelően nyomja a talajra, hogy a vetőmélység egyenletes legyen.
A lehordószalag (speed tube) segítségével a mag nem leesik a vetőárokba, hanem egy szállítószalag segítségével kerül az árok mélyére, ez lehetővé teszi a nagy sebességű vetést. Több talajszonda is van a vetőgépen, ezek monitorozzák a talaj nedvesség-, hőmérséklet- és tápanyagtartalmát, lehetővé téve a differenciált vetést.
Műholdas térkép is készül a bevetett tábláról, amin visszakereshetők és lokalizálhatók a vetés részletei (duplázás, kihagyás). Szabó Viktor ügyvezető igazgató a Haszon Agrárnak elmondta, hogy az intelligens vetőgépet távolról is tudják ellenőrizni, mert valós időben látják az erőgép monitorján megjelenő adatokat.
