A regeneratív gazdálkodás jelentheti a megoldást

A hazai szántóterületek termőtalajainak 70-80 százaléka erodálódott és szervesanyag-veszteséget szenvedett. Ez amellett, hogy rontja a termésátlagot, a klímaváltozást is erősíti – hívja fel a figyelmet a problémára az Agroinform.hu a Föld napja alkalmából.


A humusz a „termőföld lelke”

Az intenzív művelés miatt a hazai termőföldek nagy részén fokozatosan esik vissza a termőképesség, valamint a víz- és szénmegkötő kapacitás. A probléma leginkább a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésére vezethetők vissza. A megfelelő arányú humusz ugyanis a jó talajszerkezet egyik legfontosabb feltétele – írja a Agroinform sajtóközleménye.

A túlhasznált talajban visszaesik a szervesanyag-utánpótlást biztosító, hasznos élőlények száma, ami nagyon rossz hatással van a földterület regenerációjára. Az intenzív mezőgazdaság kimeríti a termőföld széntartalékait, és csökkenti több olyan mikroelem arányát, amelyeket a nitrogénalapú műtrágyázás nem pótol. Hosszabb távon mindez a termésátlag visszaeséséhez, illetve kedvezőtlenebb összetételű élelmiszer-alapanyagok termeléséhez vezet.

Nem előnyös a folyamatos talajmunka

Az egészséges talajban a talajmorzsák között nagyobb, a belsejükben pedig kisebb pórusok vannak, amelyek növelik a termőföld vízbefogadó és -megtartó képességét. A jó minőségű humuszanyag a saját tömegénél hússzor több vizet képes megtartani. Azonban az intenzív talajművelés, a szántás, a forgatás, illetve a művelőgépek taposási kára miatt a talaj elveszíti porozitását. Az ilyen földterületen nem alakul ki egészséges biológiai aktivitás, valamint a csapadék hatására iszapolódik, összetömörödik.

A tömör, kőkemény talajfelszín kánikulában úgy viselkedik, mint a beton, még tovább fokozva a hőséget és az aszályt. Esőben ugyanakkor nem képes teljesen befogadni a nedvességet, ami jelentős részben elfolyik a területről, és elhordja a mélyebb részekre a termőtalajt, valamit tovább növeli az aszálykárok kockázatát.

A regeneratív gazdálkodás lehet a megoldás

A termőtalaj helyreállítása nélkül az ország tovább halad az elsivatagosodás irányába. Az elsődleges probléma nem is az éghajlat megváltozása, hanem az, hogy a talajok nem képesek elegendő vizet megkötni. A talajszerkezet visszaállítása ugyanakkor több szinten is lassítja a klímaváltozást: a talajban elraktározott több csapadék hosszú időn át hűti a környezetet, miközben a talajban újból felhalmozódó szervesanyag tartósan szén-dioxidot von ki a levegőből – hívja fel a figyelmet a problémára Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.

A termőtalaj megújítása azonban regeneratív gazdálkodással elérhető, melynek öt fő eleme van:

  1. Egész éves zöld fedettség biztosítása – Ki kell használni a tábla folyamatos biomassza-termelő képességét. A felszíni párolgás csökkentése mellett a takarónövények gyökerei alapvetően segítik elő a víz és a levegő bejutását a talaj mélyebb rétegeibe is.
  2. Túlzott talajművelés és -taposás elkerülése – A talaj pórusainak megőrzése érdekében lehetőleg forgatás nélküli talajművelés alkalmazása kultivátorokkal, lazítókkal. Emellett a taposás csökkentése is fontos: egy átlagos táblát a vegetációs ciklus alatt 6-8 alkalommal jár végig a traktor, eközben mintegy 50 százalékát zúzza szét a talajterületnek, amely így elveszti egészséges szerkezetét.
  3. Mikrobiológiai pótlás – Komposzt, zöldtrágya, mulcs, mikrobiológiai készítmények kijutattása a talajba.
  4. Változatosság növelése – A növények és mikrobák sokfélesége segíti a kártevők és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség javulását, alapvető a szerepe a tápanyag jobb körforgásában, a talaj épülésében.
  5. Az elfolyó víz megtartása – Egyes években 40-60 ezer hektár is érintett a tavaszi belvízzel, amely nem feltétlenül többlet talajvíz, csupán a tömörödött talajról lefolyó nedvesség. Ennek a víznek a visszatartása a mélyebb fekvésű területeken segít a későbbi hónapokban szükséges vízpótlást, amit ennek híján csak felszín alatti vizekből lehet megoldani, már ahol erre a megfelelő öntözőkapacitás rendelkezésre áll.
A regeneratív gazdálkodás, amely a víz elfolyását 50 százalékkal, az eróziót akár 90 százalékkal is képes mérsékelni, a hagyományos eljárásokkal szemben folyamatos odafigyelést és szakértelmet kíván. Ráadásul pozitív hatása sem azonnal, csak évek múlva jelentkezik. Hosszú távon mégis ez az egyetlen járható út – teszi hozzá Dr. Dobos Endre.

Dr. Dobos Endre véleményét a problémáról egy korábbi, igen népszerű cikkünkben is közöltük, melyet ITT olvashatsz.

The Conversation

Ne hagyd ki!