Jelentős változást hozhat az időjárásban világszerte, hogy megfordult a La Niña. Figyelmeztetnek a meteorológusok: erősödik az El Niño, ami miatt melegebb fázisba kerül a Föld az év hátralévő részében.
A Kisfiú és a Kislány okozhat szélsőséges időjárást
Az El Niño és a La Niña időszakosan fellépő időjárási anomáliák. Az El Niño (spanyolul azt jelenti: a kisfiú) a Csendes-óceán egyenlítő-környéki tengervíz-mozgását és az ebből következő időjárási helyzetet jelöli. El Niño idején a tengervíz keleti irányba mozog. Nagy mennyiségű hőt szállít Amerikába, és csapadékos időt okoz. Azonban Ausztráliába szárazabb és hűvösebb időszak érkezik.
Ha megfordul az áramlás, onnantól kezdődik a La Niña (spanyol jelentése: a kislány) jelenség. Ekkor a hő nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg tengervíz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg érkezik. Ez kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. Viszont emiatt a Csendes-óceán nyugati felében - például Ausztráliában és Ázsia keleti és délkeleti részén - jelentős csapadékra kell készülni, ami gyakran áradásokkal jár.
Extrém meleg jöhet
Az elmúlt éveket a hűvösebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña uralta, azonban ez az időszak véget ért. Egyre erősödik az El Niño, vagyis a tengerfelszíni hőmérséklet több fokkal magasabb lesz, ami melegebb időjárást okoz. Az Időkép megjegyzi, mindez a klímaváltozással karöltve azt eredményezheti, hogy - a mérések kezdete óta - az idei lehet a legmelegebb év globálisan.
Az elkövetkező időszakban megnövekedhet az extrém hőhullámok, valamint az aszályos és az erdőtüzek kockázata. Különösen ott, ahol az El Niño szárazabb időjárást eredményez. Egyes modellek szerint az El Niño az ősz második felétől 2024 tavaszáig lehet a legerősebb, viszont más számítások alapján akár két-három évig is eltarthat. Megjegyzik, az elmúlt nyolc év volt a Földünk történetében a nyolc legmelegebb esztendő, amiből három évet (2020, 2021 és 2022) a hűvösebb La Niña uralt.
Gyártás és mezőgazdaság
Nőtt az aszályos időszakok gyakorisága és súlyossága az elmúlt évtizedekben Európában. Az előrejelzések szerint szélsőséges időjárások egyre gyakrabban előfordulhatnak világszerte, ami egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható.
Globális biztosítási adatok és tudományos kutatások nyomán tavaly megvizsgálták, az extrém időjárási jelenségek hogyan hatnak az egyes iparágakra, illetve az országok gazdaságai mekkora összeget veszítenek azonnali és hosszú távú következményként.
A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban a veszteségek 2050-re elérhetik a 3,7 billió dollárt, egyben az amerikai GDP addig évi fél százalékot zsugorodhat. A világ második számú gazdasága, Kína pedig az évszázad közepére 1,1 billió dollárt veszíthet.
A globális gazdaság szempontjából a legfontosabb öt üzleti szektor közül a gyártást és az elosztást érintheti a legsúlyosabban a vízkár: 4,2 billió dollár értékben. A vízhiány a termelést szakíthatja meg, a viharok és áradások az infrastruktúrát károsíthatják.
A mezőgazdasági szektor, amelyet egyaránt érzékenyen érint a vízbőség és a vízhiány is, 2050-re 332 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedhet el. A viszonteladói, a bank- és az energiaszektor is jelentős kihívásokkal nézhet szembe.
