Már elérhetők az idei nyárra vonatkozó időjárás-előrejelzések. Igaz, egyelőre sok bennük a bizonytalanság, mégis különösen fontosak lehetnek annak a fényében, hogy tavaly rekordméretű aszály pusztított Európában, azon belül Magyarországon is.
Így állunk most a csapadékkal
Nőtt az aszályos időszakok gyakorisága és súlyossága az elmúlt évtizedekben Európában. Az előrejelzések szerint szélsőséges időjárások egyre gyakorabban előfordulhatnak világszerte, ami egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható.
Tavaly ősztől javult jelentősen a csapadékhelyzet Európában, azonban több nagy régióban télen is kitartott a szárazság. A Greendex arról ír, a kontinens egyes területeit továbbra is vízhiány sújtja, ami sokfelé kedvezőtlen hatással lehet a talajvízszintre, akár a felsőbb rétegekben is. A helyzet különösen a Brit-szigetek és Franciaország egyes területein kedvezőtlen, de a talajnedvesség-deficit a korábban Magyarország legcsapadékosabb tájai közé tartozó Sopron környéki régiót is érinti.
Erre számíthatunk az időjárástól
A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) a következő hat hónapra vonatkozó prognózisai szerint Európa legnagyobb részén a felszínközeli átlaghőmérséklet áprilistól szeptemberig meghaladhatja az elmúlt évtizedek átlagát, jellemzően 0,25–1,5 Celsius-fokkal. A várható csapadékviszonyokban az előrejelzések nagyobb szórást mutatnak, gyakorlatilag általános trend nélkül. Amíg bizonyos európai régiók és hónapok extrém csapadékosak lehetnek, más tájakra aszály is várhat.
Az ECMWF előrejelzése alapján Magyarországon havi átlagban 0,5–1 Celsius-fokkal lehet melegebb a több évtizedes átlaghőmérséklettől a következő hat hónapban. A június ettől eltérhet, és közel normális értékeket mutathat a hőmérséklet. Viszont augusztusban több mint 1 Celsius-fokkal állhat magasabban a hőmérő higanyszála. A hullott csapadék mennyisége áprilisban és júniusban átlagosnak ígérkezik, májusban és szeptemberben a szokásosnál esősebb lehet, azonban július és augusztus ismét szárazságot hozhat az ország jelentős részén.
Gyártás és mezőgazdaság
Globális biztosítási adatok és tudományos kutatások nyomán tavaly megvizsgálták, az extrém időjárási jelenségek hogyan hatnak az egyes iparágakra, illetve az országok gazdaságai mekkora összeget veszítenek azonnali és hosszú távú következményként.
A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban a veszteségek 2050-re elérhetik a 3,7 billió dollárt, egyben az amerikai GDP addig évi fél százalékot zsugorodhat. A világ második számú gazdasága, Kína pedig az évszázad közepére 1,1 billió dollárt veszíthet.
A globális gazdaság szempontjából a legfontosabb öt üzleti szektor közül a gyártást és az elosztást érintheti a legsúlyosabban a vízkár: 4,2 billió dollár értékben. A vízhiány a termelést szakíthatja meg, a viharok és áradások az infrastruktúrát károsíthatják.
