A növényeknek és a kórokozóknak is kedvezett a csapadékos időjárás. Mutatjuk, hol tart most a hazai szántóföldi növénytermesztés!
Így áll a szántóföldi növénytermesztés
Az őszi árpa és az őszi búza is a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, a repcében is a magok növekednek, fejlődnek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is sok csapadékra van szükségük ebben a fejlődési szakaszban, amit az aszályos keleti országrészben sajnos nem kapnak meg. A napraforgó és kukorica is vegyes képet mutat. Ott, ahol legalább 20 mm csapadék öntözte az elmúlt időszakban a földeket, szépen fejlődnek a 6-8 leveles napraforgó és 5-7 leveles kukorica állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek, gyökérzetükkel a mélyebb talajrétegekben keresik a nedvességet – írja a met.hu elemzése.
Az elmúlt napok sokfelé csapadékos, párás időjárása nem csak szántóföldi növényeink fejlődésének kedvezett, hanem a növényi kórokozók, gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 350 és 420 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 90-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.
Így alakult az előző napok időjárása
Az idei nyár első napjaiban változékony, a szokásosnál melegebb időben volt részünk sokfelé záporokkal, zivatarokkal. A csapadék jellemzően az esti, éjszakai, reggeli órákban hullott, ahogy az előző hetekben is, így napközben jól lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal. Szerdán és szombaton az aszállyal sújtott keleti, északkeleti országrészben is voltak záporok, ahol május folyamán helyenként 5 mm eső sem esett, így rendkívüli mértékben kiszáradtak a talajok.
Az elmúlt napokban ezen területeket is 5-20 mm csapadék öntözte, és az ország északi, északnyugati felén is sokfelé esett 15-30 mm közötti mennyiség, a nyugati, északnyugati megyékben helyenként 40-60 mm. Arrafelé sajnos károkozó jég, viharos erejű szél, és villámárvizek is előfordultak. A Dráva-mentén, az Alföld délkeleti megyéiben, valamint a Felső-Tisza vidékén azonban többfelé 5 mm alatt alakult a lehullott csapadékmennyiség. Előbbi tájon ez nem okoz gondot, mert május utolsó hetében bőséges esők öntöztek, utóbbi területeken viszont tartós a csapadékhiány.
A talajok felső fél méteres rétege északnyugaton közel telített állapotba került az elmúlt napokban, és a Dunántúl nagy részén is kielégítő mennyiségű nedvességet tartalmaz. Ezzel szemben a Tiszántúlon kritikusan száraz a felső és középső talajréteg, bár északkeleten kismértékben javult a helyzet az egy héttel ezelőtti állapotokhoz képest, délkeleten tovább száradtak a talajok.
A hőmérséklet a múlt héten péntekig emelkedő tendenciát mutatott, pénteken volt a legmelegebb, akkor az Alföldön 30 fok fölé emelkedtek a csúcsértékek. Szombaton a tartósabban esős északkeleti tájakon kissé visszaesett a hőmérséklet, ott csak 20-25 fokot mérhettünk, míg délen folytatódott a kánikula. Összességében 2-4 fokkal melegebben indult az idei nyár az ilyenkor szokásos hőmérsékleti értékeknél.
Az elmúlt hónapok eseményei
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és a hónap végén országszerte az optimális fölött alakult az értéke.
Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de északkeleten tovább száradtak a talajok, és június első hetében is nyugaton, északnyugaton esett számottevő mennyiség. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, ami a hónap végén az optimális érték körül járt.
