A lakossági és vállalati hitelállomány arányaikban azonban még messze elmarad az uniós átlagtól

A háztartási és a vállalati hitelállomány is jelentősen nőtt tavaly Magyarországon. Az előbbi ráadásul az Unióban a legnagyobb arányban hazánkban emelkedett. GDP-arányosan azonban még mindig el vagyunk maradva az uniós átlagtól.


Jelentősen nőtt a hazai lakosság és vállalkozások hitelállománya tavaly

15 százalékkal nőtt a háztartások hiteltartozása, amíg a vállalatoké 11 százalékkal emelkedett hazánkban 2021-ben. Az előbbi egyébként a törlesztési moratórium nélkül nagyjából 10 százalék lett volna – írja a Portfolio.hu az MNB-re hivatkozva.

A lakossági hiteltartozások növekedése az Unióban tavaly Magyarországon volt a legnagyobb. Ugyanebben a tekintetben a vállalati a harmadik helyen áll. Fontos azonban megemlíteni, hogy a magyar hitel/GDP mutató mindkét esetben még mindig jóval az EU-s átlag alatt van.

Kiemelendő, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát az új lakásra felvett hitelek adják. Ez egyértelműen a legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású Zöld Otthon Program miatt alakult így. A kamatkörnyezet emelkedése egyébként néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában – jelzi a portál.

Így alakultak a vállalati hitelek

A cikkből kiderül, hogy nagyjából 400 milliárd forinttal nőtt a vállalati hitelállomány a negyedik negyedévben, ezzel együtt pedig 10,7 százalékkal emelkedett az egész évben. Ezen belül a kkv-hitelállománya 16,8 százalékkal bővült. Mint azt már korábban említettük, ez a növekedés a harmadik legmagasabb volt az Unióban.

A hitel/GDP arányunk 19 százalékra emelkedett, ami megfelel a visegrádi országok átlagának. Messze elmarad azonban az uniós 36 százalékos átlagtól.

Érdekes lehet még megemlíteni, hogy a nem folyószámla alapú hiteleket tekintve a hitelek 78 százalékát kötötték piaci alapon a cégek a tavalyi év utolsó három hónapjában.

Jelentős emelkedtek a háztartási hitelek

Körülbelül 204 milliárd forinttal emelkedett a háztartási hitelállomány a tavalyi év utolsó negyedében, ezzel együtt 15,2 százalékos volt a teljes állománynövekedés 2021-ben. A törlesztési moratórium nélkül az említett érték nagyjából 9,9 százalék lett volna. A moratórium mostani szakaszában a lakossági hitelállománynak már csak a 6 százaléka érintett. Legtöbben a gyermeknevelés miatt kérték a programban való maradást.

Mint már írtuk, hazánkban volt a legnagyobb az EU-ban a háztartási hiteldinamika tavaly. A hitel/GDP mutató azonban csak 17 százalék, ami - a vállalati hitelekhez hasonlóan - nagyon elmarad az EU 52 százalékos, sőt, a visegrádi országok átlagától is.

A hitelnövekedést leginkább a lakáscélú hitelek okozták. A használt lakásokra felvett hitelállomány stagnált, az újakra felvett állomány azonban nőtt. A vissza nem térítendők, lakásokra felvett hiteleknek pedig a falusi CSOK tette ki a nagy részét.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy nem számolnak azzal a szakértők, hogy visszatér a magas kamatfelár a lakáshitelek esetében. Az MNB-nél a mostani 0,5 százalék körüli szinttel szemben 1-2 százalékos felárral számolnak.


The Conversation

Ne hagyd ki!