Amellett, hogy egyre drágábbá váltak a lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök, a bankok most a feltételeken is szigorítottak.
A következő pár hónapban várhatóan nehezebb lesz kölcsönhöz jutni, a pénzintézetek ennek ellenére arra számítanak, a lakáshitelek iránti kereslet nem fog csökkenni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb felmérése szerint a 2023 második negyedévében kiírt lakáshitelek feltételei bár nem változtak az előző negyedévhez képest, részletfeltételek szempontjából lényeges újításokra került sor. A bankok mintegy 41 százaléka emelte meg például a minimálisan elvárt hitelképességi szintet és a felárakat. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy az enyhítés helyett ekkora értékkel szigorítottak.
A szigorítás egyébként elkerülhetetlen volt, ugyanis júliustól megváltoztak a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok is. A JTM azt szabályozza, hogy milyen arányban terhelhető hitellel egy ember havi, rendszeres jövedelme, illetve azt, hogy mennyi lehet ehhez képest a maximális törlesztőrészlet – magyarázza el a bank360.
A jövedelemhez mért, magasabb arányú törlesztőrészlet innentől kezdve havi nettó 500 ezer forint helyett havi nettó 600 ezer forint fölött érhető el.
Így tehát aki ennél kevesebbet keres, az legfeljebb akkora törlesztőrészletű hitelt vehet fel, melynek értéke igazolt jövedelmének felét teszi ki. Ezzel szemben, aki ennél többet keres, annak van lehetősége havi keresete 60 százalékának megfelelő törlesztőrészletű hitelhez jutni. Persze ez egyes bankoktól is függ, hiszen ők döntik el, mennyire szigorú feltételekhez kötik a hitelbírálatot.
Ne hagyd ki! Lakást vennél? Kezdhetsz nézelődni!
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, jövőre változás következik be a CSOK és a babaváró hitel feltételeiben is. A szigorítások miatt (2025-től azok a házaspárok vehetik fel a hitelt, ahol a pár női tagja 30 évnél fiatalabb) a bankok többsége élénkülésre számít a lakáspiacon. Ez nem meglepő, hiszen minden bizonnyal sokan fogják előrehozni a lakásvásárlást azért, hogy megfeleljenek az új feltételeknek. Ennek ellenére úgy tűnik, a bankok nem fognak enyhíteni a hitelfeltételeken, az igénylőknek ezentúl is szigorú elbírálásban lesz részük.
Illusztráció
Fotó: Unsplash
Szintúgy szigorítás történt a szabad felhasználású jelzáloghitelek területén, ahol a bankok nettó 13 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken. 2023 első félévében ugyanis megugrott a kereslet az ilyen jelzálogkölcsönök iránt, az átlagos hitelösszeg a 20 millió forintot is meghaladta egy-egy hónapban. Ez arra enged következtetni, hogy jópáran spekulációs, befektetési céllal vették fel ezt a kölcsönt.
Érdekes lehet számodra: Hitelfelvételt tervezel? Jó hírünk van! Csökkenni kezdtek a kamatok!
2019 őszén ugyan megszűnt az a lehetőség, hogy lombardhitel (rövid lejáratú hitel, melynek biztosítéka valamilyen ingóság, értékpapír-letét vagy egyéb forgalomképes ingó dolog) segítségével tegyenek szert állampapírra a lakossági ügyfelek, szabad felhasználású jelzáloghitelből jelenleg is bárki vásárolhat lakossági állampapírokat. Egy ilyen befektetésen még nyerni is lehet, mivel ezek közt van olyan, melynek kamata momentán meghaladja a hitelekét. Ez a kamatkülönbözet persze egyre kisebb, emiatt pedig az ehhez hasonló hitelek iránti kereslet is mérséklődött.
A bankok is arra számítanak, hogy a fogyasztási hitelek iránti igénylések száma nem fog jelentősen növekedni az elkövetkező időben.
Néhány intézet a fedezeti nélküli, és a fedezett szabad felhasználású jelzáloghitelek területén is szigorítani tervez.
Ezt az indokolja, hogy a BISZ Zrt. (hiteladatokat vizsgáló cég) mutatói szerint egyre több problémás fogyasztói kölcsönnel találkozhatunk. Minden összevetve a nem fizető adósok javarésze egyelőre nem tartozik akkora összeggel és olyan régóta, hogy felkerüljön a negatív adóslistára.
A bankok nem csak a lakossággal szemben vették fel a kesztyűt, a keményítést a vállalatok sem úszták meg. Bár az üzleti célú ingatlan- és vállalati hitelek feltételein nem változtattak sokat a bankok, egy részük nagyobb cégek esetében bizonytalan gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus problémákra hivatkozva növelte a felárakat. Továbbá a nehéz helyzetben lévő cégek élete az év második felében sem lesz egyszerűbb. Az elkövetkező hónapokban több pénzintézmény is emelni tervezi a kamatfelárakat olyan hiteleknél, melyek kockázatosabbnak számítanak. A bankok becslései szerint a vállalati hitelekre ezentúl is megmarad a kereslet, úgy gondolják, leginkább a rövid lejáratú kölcsönökre lesz igénye a cégeknek.
Forrás: 24.hu
