Több ezer induló vállalkozással találkozott már. Meg tudja mondani milyen egy átlagos magyar startup?
A kép meglehetősen heterogén. E körben is vannak opportunista, megélhetési startupperek, de szerencsére sok az elkötelezett, felkészült vállalkozó is. Mi általában az utóbbiakkal foglalkozunk, olyanokat keresünk, akik felfelé lógnak ki a sorból.
Kis ország vagyunk. Van-e elég jó ötlet?
Ötletből van elég. Az elkötelezett, szorgalmas, piacot ismerő csapatból viszont óriási hiány van.
Ön szerint mire van a legnagyobb szüksége egy induló vállalkozásnak?
Sokan gondolják, hogy csak pénzre, ám én ezzel nem értek egyet. Szerintem a befektetett tőke hatékonyabban hasznosul, ha nem csak pénzt adunk, hanem a termékfejlesztésben és a piacrajutásban is segít valaki. Mi például a termékfejlesztéshez szükséges összes digitális kompetenciával rendelkezünk, a piacrajutás tekintetében pedig a validációtól, a közösségi finanszírozáson át, a vállalati kapcsolatépítésig bezárólag szinte bármiben tudunk segíteni. Mindezeken túl a hagyományos inkubációs szolgáltatásokkal (iroda, jogi, pénzügyi szolgáltatások), erős mentorhálózattal is támogatjuk partnereinket. Mi a piaci igényeknél jóval többet adunk, olyan dolgokat is, amelyekről egy induló vállalkozás nem is tudja, hogy szüksége van rá. Tapasztalataink szerint így a cégépítés, gyorsabb és hatékonyabb, a bukás esélye pedig csekélyebb.
Apropó bukás. Úgy hírlik, 10-ből 9 startup vállalkozás elbukik. Mi kell a túléléshez?
Kockázatos műfajról van szó, ez kétségtelen, ám nálunk például a stúdiómodellnek köszönhetően 10 százalék alatti a bukott projektek száma, ami jóval alacsonyabb az iparági átlagnál. A kudarc elkerüléséért az alapító tud a legtöbbet tenni, méghozzá azzal, hogy átgondol bizonyos alapkérdéseket. Például eléggé elkötelezett, szorgalmas és kitartó-e, mennyire tűri a kudarcot és a stresszt? Kulcsfontosságú a projekt előkészítése is. Egy jó üzleti terv például aranyat ér, mert strukturális gondolkodásra kényszerít és előhoz olyan hibákat is, amire nem is gondol az alapító. Ha megvan, már csak pontosan és alázattal végre kell hajtani. És persze fontos, hogy a munkának legyen mérhető eredménye, a termék piacképes legyen, jó árazással és időzítéssel kerüljön forgalomba. Mivel pedig a legtöbb startupper célja, hogy nagy haszonnal értékesítse a cégét, a legfontosabb, hogy megfelelő partnerekkel (befektető, beszállító, vásárló) rendelkezzék. A tapasztalatok szerint az extinél 70 százalékban olyan vevők a befutók, akikkel korábban már volt üzleti kapcsolata az adott startupnak. A végére hagytam a szerencsefaktort, hiszen attól, hogy minden kitűnően össze van rakva, még nem biztos, hogy sikeres lesz a vállalkozás, ehhez bizony szerencse is szükségeltetik.
Miért éri meg pénzt fektetni egy cégbe, amelyik nem is biztos, hogy sikeres lesz?
A veszteséget a nyereséges cégekbe fektetett tőke megtérülése fedezi. A sikeres induló (a még nem érett) vállalkozások ugyanis gyors és látványos bővülésre képesek, az éves 10-20 szoros növekedés egyáltalán nem ritka ebben a szektorban. Fontos azonban, hogy nálunk az, hogy a teljes befektetésünket elbukjuk, nem fordulhat elő, hiszen mint mondtam, szorosan együttműködünk partnereinkkel, így időben észleljük a problémát és azonnal közbelépünk, ha kell. Ezen felül biztos háttérrel rendelkezünk, hiszen fejlesztési ügynökségi hátterünk is van, az ott keletkező bevételeket forgatjuk vissza a startupjainkba.
Mennyire hajlandóak együttműködni az induló vállalkozások alapítói?
A legtöbbjükkel nincsen gond, hiszen mielőtt elkezdünk együttműködni, sokszor és hosszasan elbeszélgetünk, így kiderül, ha van összeférhetetlenség. Persze problémák akadnak így is, például amiatt, hogy valaki fél attól, hogy ellopják az ötletét. Ilyenkor igyekszünk megértetni, hogy egy jó ötlet csak kis része a sikernek, önmagában egy jó ötlettel egy befektető nem tud mit kezdeni. Egyébként pedig hagyjuk dolgozni partnereinket, cserébe ők elfogadják a meglátásainkat olyan ügyekben, amelyekről tudják, hogy nekünk van bennük tapasztalatunk.
Az elmúlt években óriási a felhajtás a startupok körül. Épül-szépül a hazai ökoszisztéma?
A startupok számát, a rendelkezésre álló tőke nagyságát, a rendezvények sokaságát tekintve jól állunk. A baj az, hogy a magyar startupok külpiaci sikerei egyelőre váratnak magukra. Egyetlen unikornisunk, azaz egymilliárd dollárt meghaladó összegre értékelt vállalkozásunk illetve exitünk van, de a párszáz milliós nagy exitek váratnak magunkra. A régióban e területeken mindenhol jobban állnak nálunk, mind abszolút értékben, mind lakosság és GDP arányosan is. A legfőbb oka ennek szerintem az, hogy a magyar vállalkozó nem egykönnyen vált országot. Tart egy ilyen lépéstől, holott például az USA-ban gyökeret ereszteni komoly előnyökkel jár. Persze egy ilyen lépésre tudatosan kell készülni, amit hatékonyan lehetne támogatni is. Állítom, jobban hasznosulna így a befektetett állami és uniós forrás, mint ha azt egyébként nem életképes startupokba történő befektetésre vagy termékfejlesztésre költjük.
Sokan mondják, hogy az elmúlt években túl sok pénz áramlott a szektorba.
A korai fázisú vállalkozásoknak tőkére van szükségük, ez nem is kérdés. De a könnyű pénzek elkényelmesítik a startupokat, mert nem ösztönzi őket például arra, hogy megmérettessék magukat a nemzetközi piacokon is. Ezen felül kiszorítja azokat a befektetőket, akik szigorúbbak ugyan, ám a pénzükkel valódi értéket teremtenének. A startupok választása érthető, hiszen ez a rövid távon könnyebb út, másrészről hosszabb távon nekik is érdekük, hogy az exitben érdekelt és tapasztalt társuk legyen.
Csak a magyar piacban gondolkodni ezek szerint nem éri meg? Nálunk nem lehet unikornist nevelni?
Magyarország pilot projektek futtatására, a validációra kitűnő terep, de igazán nagyra csak a nemzetközi piacon lehet nőni. Már az induláskor globálisan kéne gondolkodni, mert az egymilliárd dolláros cégértéket másként nem lehet elérni. Ezt a szemléletet kellene erősíteni. Mi 2020-ban társainkkal pont emiatt hoztuk Magyarországra a Founder Institute-ot (A világ legnagyobb korai fázisú startup akcelerátora. A szerk.), hogy a magyar startupok már az elejétől fogva tudjanak globális befektetőkkel érintkezni, ilyen környezetben szocializálódni. A sikerhez ugyanis, mint már említettem, jó partner szükségeltetik. Jó partnert viszont nem egyszerű találni, a kapcsolatokat 5-7 év alatt tudatosan kell építeni egészen odáig, míg össze nem jön egy közös üzlet. Egy üzleti kapcsolatból aztán könnyebben lesz befektetés és exit. Ennek az úgynevezett fundraising journey-nek a támogatása kevesebb forrásból hatékonyan megoldható lenne.
Sokasodnak a gazdasági nehézségek. Veszélyes idők jönnek a startupokra nézve?
Hatása lesz az biztos, hiszen egyre nehezebben és egyre drágábban lehet forráshoz jutni. Ám ez lehetőség is egyben, hiszen a kényelmes idők elmúltával a legtöbbeknek a nemzetközi piacon kell majd próbálkozniuk. Aggódni azonban nem kell, a jól előkészített startupok iránt még a legnehezebb időkben is lesz kereslet.
