Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket – így látja az Európai Bizottság. A testület ezzel hozzájárult ahhoz, hogy hozzáférjünk a hétéves uniós költségvetésből elkülönített felzárkóztatási támogatásokhoz. Vagyis egészen pontosan annak egy részéhez, ahhoz a nagyjából 10 milliárd euróhoz, amit nem zároltak a jogállamisági eljárásban.
A döntés abból a szempontból nem volt váratlan, hogy két – az igazságszolgáltatást érintő – feltétel teljesítéséhez kötötte az Európai Bizottság a források feloldását. Méghozzá nem ígéretekhez – azt a brüsszeli testület minden esetben világossá teszi, hogy az elfogadott jogszabályok alapján fogalmazza meg az értékeléseit, írja a hvg.hu.
A hosszas egyezkedés után az elvárt jogszabályok az elmúlt egy hétben születtek meg. A Kúria ügyelosztási gyakorlatával kapcsolatban december 7-én adott ki a kormány egy rendeletet, a másik feltétel teljesítése kedd estig váratott magára: egy „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címen futó salátatörvényben elbújtatva ekkor fogadta el az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, amely elismeri az Európai Unió Bíróságát.
A két jogszabály-módosítással az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket teljesítette a kormány, ezzel elhárult az akadály az elől, hogy egyáltalán bármennyit kifizessenek Magyarországnak a hétéves költségvetésből. A teljes, 21 milliárdos keret jelentős részéhez a jogállamisággal kapcsolatos eljárások miatt egyelőre nem férünk hozzá.
