A Rocksztár-elvet egy amerikai tanulmány szerzői írták le. Kísérletükben kilenc programozó gyakornok vett részt. Mindegyikük kapott egy borítékot, amelyben számos programozói és hibakeresési feladat lapult. A résztvevőknek 120 percük volt a feladatok megoldására. Az eredmény a kutatók minden várakozását felülmúlta. A legtehetségesebb programozó kódolásban 20-szor, hibakeresésben 25-ször, program végrehajtásban pedig 10-szer gyorsabbnak bizonyult, mint a legrosszabbul teljesítő résztvevő. Az esetet feldolgozó tanulmány a szoftverekkel foglalkozó vállalkozói körökben is komoly mozgásokat indított el és döntően hozzájárult egy új irányzat megszületéséhez. Az üzletemberek, látván, hogy mennyivel hatékonyabbak egyes programozók, hajlandóak voltak óriási fizetéseket adni annak érdekében, hogy hozzájuk kerüljenek a legjobb szakemberek. A Netflix vezérigazgatója, Reed Hastings is erre a tanulmányra alapozta az üzletpolitikáját.
A nagyok mellett nehéz az élet
A szakember arról beszélt a CNBC-nek, hogy a vállalat az első néhány évben rohamos növekedést produkált. Rengeteg feladat várt a cégre, amihez számos alkalmazottra lett volna szükség. Reed Hastings nem tágított az elgondolásától, így a top szakembereket akarta megszerezni. Ezzel az volt a baj, hogy a Szilícium-völgy legjobb képességű munkavállalói mind a Google-nél, az Apple-nél, vagy a Facebook-nál dolgoztak. Ráadásul akkora fizetésük volt, amit a Netflix nemigen engedhetett meg magának.
Miben mérik a munkavállalót?
Az igazgatóság előre meghatározta a maximális keretösszeget, amit a Netflix dolgozói fizetésekre fordíthat. Így Reed Hastings-nek két választása maradt: vagy felbérel 10-25 átlagos mérnököt, vagy felvesz egy szakmabeli „rocksztárt", akinek nagyságrendekkel magasabb fizetést ad, mint normál esetben. Az utóbbi mellett döntött, úgy látja, helyesen, mert tapasztalatai szerint a kiemelkedő képességű emberek teljesítménye nemhogy tízszeresen, de akár százszorosan is meghaladja az átlagot.
Bill Gates (akivel Hastings korábban együtt dolgozott a Microsoftnál) ennél is tovább ment. A Microsoft alapítója szerint egy kiemelkedően tehetséges programozó tízezerszer többet ér, mint egy átlagos munkavállaló.
Reed Hastings szerint egyébként nem is igazán maga a programozói készség az, ami megkülönbözteti a „rocksztárokat" az átlagos munkavállalóktól. Sokkal inkább az, hogy jellemzően hihetetlenül kreatívan gondolkodnak és átlátnak olyan bonyolult kérdéseket, melyeket mások nem. Ha problémába ütköznek, akkor addig csűrik-csavarják a dolgokat, míg meg nem találják a legjobb megoldást.
Hogyan alkalmazták ezt a Netflixnél?
2003 környékén a vállalat igen szerény költségvetésből gazdálkodhatott. Ahhoz, hogy a maximumot hozzák ki a csekély összegből, műveleti egységekre osztották a céget. A különböző területekre meghatározott fizetéseket a piaci trendek átlagához mérten állították be. Viszont minden egyes kreatív terület élére egy olyan kiemelkedő képességű embert vettek fel, akinek az átlagot többszörösen meghaladó fizetést adtak. Így lényegében kisebb csapatokat hoztak létre, amelyek élén a „rocksztárok" rengeteg feladatot láttak el. Viszont sokkal egyszerűbb lett a csapat menedzselése, motiválása, ami kiemelkedő eredményeket hozott a vállalatnak.
Ennek a megközelítésnek köszönhetően a Netflixnek mára 208 millió előfizetője van világszerte, amihez 25 milliárd dolláros éves bevétel társul.
