Optimális esetben 50 milliárd eurótól is több érkezhet Brüsszeltől 2027-ig

Több uniós pénzcsap sem nyílt meg Magyarország számára a közelmúltban, az emiatt kieső bevételekre azonban óriási szükség lenne. Sok a kérdőjel, de a 24.hu megpróbálta számszerűsíteni, hogy nagységrendileg mekkora összegtől eshetünk el.


Zárva van több pénzcsap

Jelenleg több uniós forrás sem elérhető Magyarország számára. A 2021-2027-es költségvetésből járó összegek azért nem érkeznek, mert egyelőre nem írták alá az ehhez szükséges partnerségi megállapodást. A helyreállítási alapból (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz, RRF) származó támogatás pedig azért nem jön, mert Brüsszel nem hagyta jóvá a magyar felhasználási terveket. Jó hír azonban, hogy az agrárpénzekkel nincsenek ilyen jellegű problémák, hiszen csak 2023-ban indulnak új programok, 2021 és 2022 pedig átmeneti évek, így rendben érkezik a pénz az EU-tól – írja a 24.hu.

Orbán Viktor a választási győzelme után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón megemlítette, nem kizárt, hogy egy darabig még nem jönnek az uniós pénzek, ezért a pénzpiacról kötvénykibocsátással juthat forrásokhoz az állam a közeljövőben.

Ha megállapodás születne az Európai Bizottság és a magyar kormány között, majd beindulna a pénzáram, abban az esetben is félő, hogy később csökkentenék hazánk támogatási keretét, amennyiben kedvezőtlen eredménnyel zárulna a múlt héten indult, úgynevezett feltételességi eljárás Magyarországgal szemben. Egy ilyen, szélsőségesnek mondható szankcióval a cikk szerint leginkább a közbeszerzések által érintett területeket sújthatnák, de rosszabb esetben akár az agrártámogatás is megnyirbálható lenne.

Óriási pénzről van szó

Optimális esetben Magyarország 50 milliárd eurónál, azaz 18 ezer milliárd forintnál is nagyobb támogatással számolhat Brüsszeltől 2027-ig.

„A 2021-27-es költségvetésből az eredeti menetrend alapján összesen mintegy 43 milliárd euró támogatásra számíthatunk. Ebből a legjelentősebb tétel, 13,6 milliárd euró a regionális fejlesztésekre fordítható, 5,5 milliárd euró a foglalkoztatási és oktatási lehetőségek fejlesztésére, illetve a leginkább sebezhető, a szegénység veszélyének kitett emberek helyzetének javítására használható, 3,4 milliárd euró a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére, illetve az energetikához és közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi beruházásokra szolgál. Mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztésre több, mint 12 milliárd euró érkezik”

- írja a cikk.

Ez azonban nem a teljes összeg, hiszen a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére elfogadott keretből (ReactEU) nagyjából 1 milliárd euróra, a Helyreállítási és Rezílienciaépítési támogatásból (RRF) körülbelül 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra, továbbá a hitelkeretre (erre nemrég jeleztük az igényünket) is jogosult Magyarország.

De mekkora lehet az esetleges szankció?

A 24.hu által megkérdezett brüsszeli szakértők nem várnak mindenre kiterjedő szankciókat, valamint akkora méretű büntetést sem, amekkorát nagyon komolyan megsínylene a magyar gazdaság. A szakemberek egyelőre a sok kérdőjel miatt nem szívesen mondanak konkrét összeget, azonban néhány százmillió eurós szankcióval számolnak, nem pedig eurómilliárdok megvonásával. A kérdéses ügyeknek azonban csak hónapok múlva kerülhet pont a végére.

„A szankció nem lehet eltúlzott, a megállapított jogsértéssel arányosnak kell lennie, és úgy tudni, a bizottság olyan pénzeket céloz, amelyeknek a kedvezményezettjei állami szervek, nem az a cél, hogy például önkormányzatokat vagy kórházakat fosszanak meg a forrásoktól. Az EB javaslatának meg kell állnia a bíróság előtt is, legalábbis brüsszeli forrásunk biztosra veszi, hogy egy esetleges szankcióról szóló határozatot a magyar kormány elviszi majd az Európai Bíróságig”

– vélekedik a 24.hu.

The Conversation

Ne hagyd ki!