A tavalyi különösen rossz év volt a hazai demográfiai folyamatokban. Az egyes megyékre vetítve drasztikusan nőtt a halálozások száma, csökkent a születéseké. Van azonban néhány adat, ami némi optimizmusra adhat okot.
Rosszak a demográfiai mutatóink
Jelenleg nagyjából 9,7 millióan élünk Magyarországon, ami megközelítőleg 650 ezerrel kevesebb mint a rendszerváltás idején. Csak néhány település akad az országban, amelyeknek nőtt a lakosságszáma az elmúlt évtizedekben. Ráadásul évről évre nagyobb hazánkban az idősek aránya, öregszik a társadalom – írja a HelloVidék.hu.
Az Eurostat legfrissebb, fél évvel ezelőtti adatai szerint ráadásul az ország lakosságszáma 2080-ra (ha a továbbiakban is így folytatódnak a trendek) egymillió fővel lesz kevesebb, mit jelenleg. Hasonló sors várhat az Európai Unióra is, ahol 60 év múlva összességében 30 millióval élhetnek kevesebben, mint napjainkban. Igaz, hogy az Unióban a koronavírus-járvány megjelenéséig nőtt a lakosságszám, azonban az elemzés fordulatot valószínűsít.
A megyei lebontás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi első, második és harmadik negyedéves adatai alapján összesen 111 ezer halálozás történt hazánkban, ami 17 százalékkal több, mint a korábbi év azonos időszakában. Különösen áprilisban volt kiugró a halálozások száma, akkor 48 százalékkal haladta meg a 2020 negyedik hónapjának adatait – írja portál.
Megyékre lebontva, mindenhol nőtt a halálozások száma az első 9 hónapban a 2020-as év azonos időszakához képest. Íme a statisztika:
- Bács-Kiskunban a halálozás 19 százalékkal magasabb volt, mint 2020 azonos időszakában;
- Baranyában 18 százalékkal;
- Békésben 15 százalékkal;
- Budapesten 15 százalékkal;
- Borsod-Abaúj-Zemplénben 18 százalékkal;
- Csongrád-Csanádban 19 százalékkal;
- Fejérben 17 százalékkal;
- Győr-Moson-Sopronban; 21 százalékkal
- Hajdú-Biharban 22 százalékkal;
- Hevesben 17 százalékkal;
- Jász-Nagykun-Szolnokban 11 százalékkal;
- Komárom-Esztergomban 22 százalékkal;
- Nógrádban 33 százalékkal;
- Pesten 15 százalékkal;
- Somogyban 28 százalékkal;
- Szabolcs-Szatmár-Beregben 21 százalékkal;
- Tolnában 20 százalékkal;
- Vasban 19 százalékkal;
- Veszprémben 15 százalékkal;
- Zalában 11 százalékkal haltak meg többen, mint 2020 első kilenc hónapjában.
Az adatokból jól látszik, hogy amíg a legkisebb növekedés is jelentős, 11 százalékos volt, addig az ország legkisebb lakosságszámú megyéjében, Nógrádban mintegy harmadával (33 százalékkal) nőtt a halálozások száma.
Ugyanebben az időszakban ráadásul újszülött is kevesebb jött a világra (0,4 százalékkal) Magyarországon, mint 2020 első kilenc hónapjában, valamivel több mint 69 ezer. Jó hír azonban, hogy 12 megyében nőtt a születések száma (Csongrád-Csanád megyében például 10 százalékkal), és csupán 7 megyében, valamint a fővárosban csökkent (Budapesten a leginkább, 6,4 százalékkal).
Mivel a születések száma kismértékben csökkent, a halálozásoké azonban jelentősen emelkedett, a természetes fogyásunk 66 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban a vizsgált időszakban (nagyjából 25 ezer főről 42 ezerre ugrott).
Amiben javult a helyzet
Ami jó hír, hogy egyre többen házasodnak – igaz, hogy egyre később. Amíg 2011 első 9 hónapjában megközelítőleg 36 ezer házasság köttetett, addig tavaly szeptember végéig csaknem 59 ezer. 2020 azonos időszakához képest is 9 százalékkal emelkedett ez a szám, igaz, a fővárosban csupán 1,5 százalékkal.
Az első házasságkötés időpontja azonban eltolódik. Amíg hazánkban 20 évvel ezelőtt a nők jellemzően 25,2, a férfiak 28,2 éves korban házasodtak, manapság ez a szám az előbbiek esetén 29,6, az utóbbiaknál pedig 32,4 év.
Csökkent a válások száma is Magyarországon. Amíg 2001-ban 2,4 válás jutott 100 főre, ez a szám 2020-ban csak 1,8 volt, amivel az Unió középmezőnyébe tartozunk. A KSH adatai szerint egyébként a 80-as évek óta csökken a válások száma idehaza. Akkoriban a 28 ezret is megközelítette a számuk éves szinten, amíg 2020-ban csak alulról súrolta a 15 ezret – írja a portál.
