A Single European Sky (SES), azaz Egységes Európai Égbolt névre keresztelt projekt a légiközlekedés korszerűsítését, akadálymentesítését, fenntarthatóságát, illetve költségcsökkentését célozza. A pandémia egyik legnagyobb vesztese a légiközlekedési iparág volt, így egy SES-hez hasonló kezdeményezés mentőövként szolgálhat a megtépázott üzletágnak. A SES kezdeményezést 1999-ben indították el, azonban érdemi eredmények nem születtek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a tagállamok sokáig nem fordítottak különösebb figyelmet a környezetvédelmi szempontokra, illetve nézeteltérések is nehezítették a megegyezést. Ilyen volt például a gibraltári incidens, amikor Spanyolország megvétózta a brit fennhatóság alá tartozó terület repterének felvételét a projektbe. Ez a harc 2000-ben kezdődött, ám a Brexitnek köszönhetően tavaly pontot tettek az ügy végére. Így az Európai Bizottság szeptemberben ismét előhozakodott az Egységes Európai Égbolttal, amit mind a 27 tagállam támogat.
A várható lépések és következmények
- Funkcionális légtérblokk: ennek célja a légtér felaprózottságának csökkentése. A légteret nem az országhatárok mentén, hanem a forgalomáramlásnak megfelelően osztják újra. Így növelhető a tagállamok együttműködése, illetve lehetővé válik a szolgáltatók határon túli összeolvadása, ami költségcsökkenést eredményez. A tagállamoknak minden légtérblokkban ki kell jelölniük egy (vagy több) légiforgalmi szolgáltatót. Ezzel optimalizálható a kesze-kusza útvonalhálózat. Jelenleg 9 funkcionális légtérblokk létezik, melyek 31 országra terjednek ki.
- Központi irányítás: jóval nagyobb szerepet kapna az Eurocontrol. Jelenleg az Eurocontrol koordinálja és tervezi a légi forgalmat egész Európában. A cél az, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a hálózatkezelő, tökéletesítse a repülési útvonalakat, növelje a kapacitást, illetve csökkentse a járattörlések és késések számát. A SES terve, hogy háromszorosára növeljék a kapacitást, míg az átlagos repülési időt 10 százalékkal csökkentsék.
- Költségcsökkentés és munkahelyteremtés: a központosított és egységes rendszernek köszönhetően kevesebb irányítótoronyra lenne szükség. Így az alkalmazottakra szánt költségek 50 százalékkal csökkenhetnének. Az új európai légiforgalom-irányítási rendszer fejlesztését és kiépítését képviselő szektor (SESAR) viszont a becslések szerint 328 ezer új munkahelyet teremtene.
- Kríziskezelés: A SES képes lenne megfelelően kezelni a közlekedési zavarokat (például a 2010-es izlandi vulkánkitöréshez hasonló kríziseket), a 2019-es évben tapasztalt túlcsorduló foglalásokat, valamint az olyan mértékű légi közlekedési igények összeomlását, amely a koronavírus-járvány idején volt tapasztalható.
- Környezetvédelem: az összehangolt forgalomnak köszönhetően 10 százalékkal csökkenhet a repülőgépek szén-dioxid kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy évente 50 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe. (Képünk illusztráció, de annak ugye szép?)
