Egy friss kutatás szerint jelentősen változott az euró mielőbbi bevezetését támogatók és elutasítók aránya az utóbbi 1-1,5 évben Magyarországon. Mutatjuk, hogyan!
Változhatott az euró megítélése
A hazai lakosság nagyjából 70 százaléka támogatja, valamint 30 százaléka ellenzi az euró mielőbbi bevezetését a Pulzus Kutató legújabb felmérése szerint, amit a Napi.hu megbízásából készített. A friss kutatás egyúttal az európai fizetőeszköz támogatottságának 5 százalékos növekedését mutatja hazánkban 2020 júniusához képest. A felmérés ezer személy megkérdezésével készült, akik nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálhatják a hazai felnőtt lakosság véleményét – írja a Napi.hu.
A kutatásból az is kiderül, hogy amíg a férfiak 77 százaléka támogatja az euró bevezetését, a nők körében ez az arány 68 százalék. Leginkább a 60 év feletti korosztály váltaná le a forintot (74 százalék), a legkisebb mértékben pedig a 40-59-es korcsoport (64 százalék), amíg a 18-39 évesek között 70 százalék ez az arány. A diplomások 74 százaléka támogatta az ötletet, a középfokú végzettségűek 70 százaléka, továbbá az alapfokú papírokkal rendelkezők 68 százaléka. Mindezek mellett a fővárosban a legnagyobb az euró támogatóinak az aránya (74 százalék), de a megyeszékhelyeken (73 százalék) és más városokban (71 százalék) is magas a számuk. Azonban a községekben élők „csupán” 63 százaléka választaná az európai fizetőeszközt.
Előbb-utóbb be kellene vezetnünk
Az európai uniós csatlakozási szerződés részeként idővel Magyarországon is be kell vezetnie az eurót, azonban még nem teljesítettük az ahhoz szükséges feltételeket. Az eurozónának a tagállamok közül nem része egyelőre Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Svédország sem. Azonban ahogyan ITT írtuk, Horvátország már jövőre csatlakozhat az euróövezethez és hamarosan követheti Bulgária is. A svéd lakosság viszont népszavazáson foglalt állást a közös európai valuta ellen.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy az egyes EU-tagországok maguk döntenek az euró bevezetéséhez szükséges pálya kialakításáról, tehát nem köti őket előírt ütemterv – írja a Napi. Tavaly idehaza Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy érdemes napirenden tartani a magyar euró kérdését, valamit ugyanezen évben a Magyar Nemzeti Bank is kinyilvánította, hogy elkötelezett az euró bevezetése mellett, azonban a forint leváltásának egyelőre nincsen céldátuma.
Az euró eddig 25 országban hivatalos fizetőeszköz. Az eurozóna 19 uniós tagállama mellett a közös valutát megállapodással használja négy törpeállam (Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán), valamint Koszovó és Montenegró egyoldalú döntéssel vezette be.
Infláció
Néhány napja írtunk arról is, hogy 1,1 százalékkal nőtt az infláció egy hónap alatt Magyarországon idén februárban. A tavalyi év azonos időszakához képest 8,3 százalékos emelkedés mérhető, a maginfláció pedig 8,1 százalékon áll. Ilyen magas értékekre 2007 augusztusa óta nem volt példa. A fogyasztói kosár 69 százalékában az 5 százalékot is meghaladja az éves áremelkedés üteme. Ráadásul a maginflációban 21 éve nem látott növekedés figyelhető meg, miután a volatilis tételektől megtisztított mutatók három hónap alatt 5,3 százalékról 8,1 százalékra ugrottak.
Az élelmiszerek éves inflációja is gyorsult. Egyre valószínűbb, hogy amennyiben május elején és közepén véget vetnek a hatósági áraknak, két számjegyűre emelkedhet az inflációs mutató.
Az infláció növekedését a forint gyengülése az euróval szemben is elősegíthette. Amíg az idei év január elején középárfolyamon 360 forint alatt fizettünk egy euróért, addig márciusban megközelítette a 390 forintot. Öt évvel ezelőtt pedig 300 forint körüli euróárfolyammal is kalkulálhattunk.
