A rekordokat döntögető infláció láttán sokan aggódnak a megtakarításaik miatt. De vajon milyen veszélyek leselkednek befektetéseinkre és hogyan lehet megőrizni azok értékét? Egy nemzetközi befektetési szakemberhez, Al-Hilal Istvánhoz, a Fidelity International igazgatójához fordultunk útmutatásért.
Mit gondol, mi lesz a legnagyobb gazdasági kihívás a világban 2023-ban?
Már egy jó ideje meglehetősen komplex világban élünk. Sokkal inkább, mint a 2008-as válság után. Az akkor jelentkező problémákat „pénzesővel” orvosolták a világ nagy jegybankjai, ám azt senki sem tudta, hogy a forrásbőségnek és az adósság felhalmozódásának mi lesz a hozadéka. Ebbe a bizonytalan helyzetbe robbant be koronavírus járvány, amelynek a negatív hatásait ugyancsak pénznyomtatással kívánták tompítani a világ országai. Ez látszólag sikerült is, hiszen 2020-ban a gazdaságban minden villámgyorsan visszazökkent a régi kerékvágásba. Olyan gyorsan, hogy az komoly ellátási problémákhoz vezetett, szinte minden ágazatban. Az ellátási láncok működési zavarai, no meg a kétszer is beindított pénzpumpa a világ minden táján komoly inflációhoz vezetett. A nagy kérdés most az, hogyan fogják ezt kezelni a jegybankok?
Az infláció tehát most az első számú közellenség. De mit lehet tenni ellene?
Sokan figyelmeztettek, hogyha egyszer a pénzbőség miatt nekilendül a pénzromlás, azzal nehéz lesz mit kezdeni, sőt aligha gondolta bárki is, hogy Európában kitör egy háború. Mindezek hatására olyan inflációs sokkal szembesülünk, amire senki sem számított. Ilyen helyzetben próbálnak navigálni a jegybankok, amely közül továbbra is leginkább az amerikai jegybank, a Fed kamatemelési lépései mozgatják a piacokat mostanság. A Fed azonban 3-4 hónappal elkésve vágott bele az infláció elleni küzdelembe, mert a pénzromlást átmeneti jelenségnek hitte. Emiatt az Egyesült Államok jövőre enyhe válsággal, gazdasági visszaeséssel néz szembe, amelyből valószínűleg hamar kikecmereg majd.
Mi a helyzet Európában? Nálunk mintha nehezebb lenne a helyzet…
A Fed-hez hasonlóan az Európai Központi Bank is késve kezdett szembenézni az inflációval, ráadásul neki nehezebb dolga is van. A háború miatt elszabaduló energiaárak és az élelmiszerek drágulása ugyanis plusz lendületet adott a pénzromlásnak. Emiatt aztán várhatóan nehezebb lesz a még rövid távon elfogadható, 4 százalék körüli szintre leszorítani az inflációt, így tovább fennmaradhat a szigorú kamatpolitika.
A magas infláció nem jó hír annak, akinek megtakarítása van, hiszen az így sokat veszít az értékéből. Mit lépnek ilyenkor a befektetők?
A komplex helyzet miatt a pénz- és tőkepiacok ide-oda csapkodnak, meglehetősen volatilisak. Az elmúlt egy évben az amerikai tőzsdék például komoly, 14-16 százalékos veszteséget hoztak össze. A befektetők emiatt a biztonságot keresik, ami egyben komoly dilemmát is jelent számukra, hiszen ha biztonságos eszközöket vásárolnak, azokkal az inflációt meghaladó reálhozamot nem lehet elérni. A helyzet azonban lassanként változik. A magas infláció miatt a kamatok egyre feljebb kúsznak, ami egyes eszközöknél régen látott komoly hozamokat eredményez. Az egyik legbiztonságosabbnak tartott 10 éves amerikai állampapír hozama például most épp 3,5 százalék körül van, nem is tudom mikor láthattunk ilyet utoljára.
Hogy látja, hova megy most a legtöbb pénz?
Az aktív alapkezelőknek jó az, ha volatilisak a piacok, mert nem kell egy-egy eszközosztályban parkoltatniuk a rájuk bízott vagyont, hanem kimehet a piacra felkutatni, mivel lehet a legtöbb pénzt keresni. Most persze a kötvényalapú befektetések a legnépszerűbbek. Ilyenek a fix kamatozású és inflációkövető kötvények vagy éppen az úgynevezett strukturált kötvények. Ám nem árt résen lenni, mert nehéz kiszámítani, mikor fordul negatívba ezek hozama. A részvénypiacról sem szabad azonban elfeledkezni. Bár az elmúlt évben ott gyakran láthattuk a pánik jeleit, szerencsére a befektetők egy része türelmesnek bizonyult, nem szabadult meg a teljes egészében a kockázatos papírjaitól. Jól is tették. Lehet, hiába van recesszió előttünk, általában a tőzsdék előbb túllendülnek a válságon, és már korábban elkezdhetnek emelkedni. Most is így van, hiszen az elmúlt egy hónapban az amerikai börzéken 10, a kínaiakon 20 százalék körüli emelkedést láthattunk. A befektetők ezt ki is használják. Ha egy számukra vonzó papír például 10-15 százalékot esett, akkor általában a magasabb hozam reményében bevásárolnak belőle.
Az elemzésekben legtöbbször amerikai vagy nyugat-európai értékpapírokról esik szó. Ám önök jelen vannak a közép-kelet-európai régióban is. Itt is lehet jó befektetésekre lelni?
Hogyne. A lengyel, a cseh vagy éppen a magyar tőzsdén a pénzügyi vagy éppen az energetikai cégek egészen jó lehetőséggel kecsegtetnek. Mi szinte minden e régióhoz tartozó országban figyeljük és akár vásároljuk is ezeket a papírokat. 2-3 olyan magyar részvény is van, amelyben komoly értéket látunk. Persze az itteni tőzsdék likviditása más és hátrányt jelent, hogy egyes iparágak teljesítményét időnként a politikai is befolyásolja. Több országban vezettek be például extra adókat és árstopot is. Óvatosabbnak kell lenni és olyan részvényeket keresni, ahol ilyen lépésekre kisebb esély van.
Nagyon más egy magyar, egy horvát, egy cseh vagy éppen egy lengyel befektető?
Nagyon komoly különbségek vannak. Egy román vagy egy horvát befektetési piac például sokkal kisebb, és meglehetősen konzervatívan gondolkodnak a befektetők. Lengyelország ugyanakkor nagy népességű ország, komoly potenciál rejlik benne, mégiscsak most kezd beindulni a befektetési alapok piaca és ott elsősorban a kötvényalapú megoldásokat részesítik előnyben. Magyarország ehhez képest kisebb piac, szerényebb gazdasági teljesítménnyel, mégis nagyobb a befektetési kedv, mint máshol. Az itteni befektetők hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni, a megtakarításokon belül nálunk a legmagasabb a részvények aránya. A magyarok keresik a diverzifikált, szofisztikált befektetési megoldásokat. A csehek valahol a lengyelek és a magyarok közt helyezkednek el befektetési szempontból. Komoly gazdasági potenciállal rendelkező országról van szó, ahol dinamikusan nő a kereslet befektetési alapok termékei iránt. (X)
NÉVJEGY:
Al-Hilal István a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán EU üzleti tanulmányok szakirányán szerzett MSc diplomát 2004-ben. Ezután pályakezdőként csatlakozott a Citibank Management Associate lakossági programjához, amely elvégzése után a Wealth Management üzletág termékmenedzsment csapatában a lakossági számlák, betétek, strukturált termékek és a befektetési alapok területén dolgozott. 2008 és 2012 között a Pioneer Alapkezelő Zrt. (Pioneer Investments) termékfejlesztési és wholesale vezetőjeként tevékenykedett. 2012-ben csatlakozott a Fidelity-hez, jelenleg a vállalat Közép- és Kelet-Európában történő terjeszkedéséért felelős vezetője. 2018 óta CFA oklevéllel rendelkezik.
