A lakóingatlanok tulajdonosainak 57 százaléka végzett valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést az elmúlt öt évben, ami meglepetés volt a Magyar Energiahatékonysági Intézet számára. A szervezet korábbi, 2016-os felmérésében ugyanis csak a válaszadók 24 százaléka számolt be korszerűsítési tervekről.
Az intézet új reprezentatív felmérését ismertetve Koritár Zsuzsanna igazgató elmondta, hogy a legtöbben nem elsősorban az energiafogyasztásuk csökkentése miatt vágtak bele a felújításba. A hőszigetelést, a fűtéskorszerűsítést és a nyílászáró-cserét végzők is a szerkezetek, berendezések elöregedését, rossz állapotát jelölték meg fő okként. Biztató, hogy a következő öt évben energiahatékonysági korszerűsítést tervezőknél már nagyobb arányban jelenik meg az energiapazarlás csökkentése szempontként.
Mi volt a gond?
A felújítások több mint háromnegyedénél nem használtak energetikai tervet, a beruházást nem előzte meg műszaki felmérés.
Így nem csoda, hogy a válaszadók kevesebb mint fele említette a beruházás előnyei között, hogy csökkentek az energiára fordított kiadásai. A korszerűsítést elvégzők 59 százaléka ráadásul úgy látja, további energiahatékonysági beruházásokra is szüksége lenne. Vagyis amit eddig elvégeztek, az csak részleges felújítás volt.
A felmérés alapján 1,4 millió lakóingatlan tulajdonosa tervezi, hogy a következő öt évben felújítást végez, több mint a felük a következő egy-két évben, a várható teljes beruházási érték a 3000 milliárd forintot közelíti. Az intézet igazgatója szerint a meglévő lakossági felújítási kedvet olyan rendszerbe kellene terelni, hogy komplex beruházások valósuljanak meg, amelyek érdemi energiamegtakarítást hoznak.
