A vártnál jóval több hazai lakóépületben végeztek energiahatékonysági felújítást az elmúlt öt évben, de a beruházások nem eredményeztek említésre méltó energiamegtakarítást. Miért nem?

A lakóingatlanok tulajdonosainak 57 százaléka végzett valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést az elmúlt öt évben, ami meglepetés volt a Magyar Energiahatékonysági Intézet számára. A szervezet korábbi, 2016-os felmérésében ugyanis csak a válaszadók 24 százaléka számolt be korszerűsítési tervekről.

Az intézet új reprezentatív felmérését ismertetve Koritár Zsuzsanna igazgató elmondta, hogy a legtöbben nem elsősorban az energiafogyasztásuk csökkentése miatt vágtak bele a felújításba. A hőszigetelést, a fűtéskorszerűsítést és a nyílászáró-cserét végzők is a szerkezetek, berendezések elöregedését, rossz állapotát jelölték meg fő okként. Biztató, hogy a következő öt évben energiahatékonysági korszerűsítést tervezőknél már nagyobb arányban jelenik meg az energiapazarlás csökkentése szempontként.

Mi volt a gond?

A felújítások több mint háromnegyedénél nem használtak energetikai tervet, a beruházást nem előzte meg műszaki felmérés.

Így nem csoda, hogy a válaszadók kevesebb mint fele említette a beruházás előnyei között, hogy csökkentek az energiára fordított kiadásai. A korszerűsítést elvégzők 59 százaléka ráadásul úgy látja, további energiahatékonysági beruházásokra is szüksége lenne. Vagyis amit eddig elvégeztek, az csak részleges felújítás volt.

A felmérés alapján 1,4 millió lakóingatlan tulajdonosa tervezi, hogy a következő öt évben felújítást végez, több mint a felük a következő egy-két évben, a várható teljes beruházási érték a 3000 milliárd forintot közelíti. Az intézet igazgatója szerint a meglévő lakossági felújítási kedvet olyan rendszerbe kellene terelni, hogy komplex beruházások valósuljanak meg, amelyek érdemi energiamegtakarítást hoznak.


The Conversation

Friss

Ez az ország nem fukarkodott első olimpiai bajnoka megjutalmazásával

A Fülöp-szigetek első olimpiai bajnoka, a súlyemelő Hidilyn Diaz csaknem200 millió forintnak (32,79 millió peso) megfelelő összeget kap hazájától a tokiói aranyérméért.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Magyarországot két természeti csapás fenyegeti: a sok vagy a kevés víz

Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok. Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzéséből kiderült, hogy melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában, Magyarországot is beleértve. Az elszenvedett károk számszerűsíthetőek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Mennyi pénzt lehet megtakarítani az elektromos autókkal? Kiszámoltuk

Az elektromos autók beszerzési, illetve üzemeltetési költségeiről számos tévhit kering, amelyek eloszlatása kulcsfontosságú kérdés az elektromobilitás jövője szempontjából. Milyen területen, mekkora megtakarítást lehet elérni e-autókkal a hagyományos gépjárművekhez képest? Cikkünkben erre keressük a választ.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!