Európának nincsenek Elon Musk-hoz hasonló csillagai az űriparban, de azért a kontinens igyekszik behozni a lemaradását. Magyarország erősödő szerepvállalásával.


Az elmúlt öt év a miniatürizálásról szólt az űrtechnológiák életében. Míg 6-7 évvel ezelőtt 1 tonnánál kezdődtek a műholdak, addig manapság tömegesen kerülnek Föld körüli pályára az alig 1 kilogrammot meghaladó, 10 centiméter átmérőjű szerkezetek. A szatelitek fejlesztése felgyorsult, olcsóbban és könnyebben juthatnak a szakemberek alkatrészekhez és technológiákhoz. Ez annak a paradigmaváltásnak köszönhető, hogy régebben egy nagy műholddal láttak el komplex feladatokat, de manapság már inkább Rubik kocka méretekkel rendelkező mini-műholdakból állítanak össze egy nagy konstellációt.

Ezek az apró szatelitek számos, különálló vállalattól származnak, de egymásra tudnak kapcsolódni, globális hálózatként jóval nagyobb lefedettséget és hatékonyságot biztosítva. A technológia fejlődésével, az új igények megjelenésével és a piac bővülésével párhuzamosan az állami források mellett egyre több magánpénz áramlik az űriparba.

Új üdvöskék

Az egyik gyorsan fejlődő területnek, a kisméretű rakétakilövő-állomásoknak 2027-re 30 milliárd eurós piaci részesedést jósolnak. Ennek egy jó nagy szeletére a német Isar Aerospace vállalat az egyik legesélyesebb pályázó. A 2018-ban alapított űrvállalat profilját az olyan hordozórakéták teszik ki, amelyek olcsón és gyorsan tudják keringési pályára juttatni az apró műholdakat. Látják is bennük a fantáziát, alig 3 év alatt 90 millió euróval támogatták meg őket a befektetők.

Kulcsfontosságú tényező egy ilyen vállalat sikerességében, hogy ne kelljen a szokásos amerikai, orosz, vagy japán kilövőállomásokig elmenni, viszont Európában igen kevés erre alkalmas helyszín található. Ennek kiküszöbölésére nyélbe ütöttek egy exkluzív együttműködési szerződést a norvég Andøya Space vállalattal, akiknek pont van egy alkalmas indítóállomásuk. Ez nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen az Isar éppen a napokban tökéletesítette az első hajtóművét, amelynek segítségével a jövő nyáron elkezdhetik a teszt-kilövéseket.

Mivel egyre nagyobb igény van a műholdakra a szállítmányozás, az okos gazdálkodás és az időjáráskutatás részéről, az Isar Aerospace komoly vásárlói bázissal rendelkezik. Ennek egyik oka, hogy rengetegen akarják az űrbe juttatni a saját fejlesztésű műholdjaikat, viszont sokszor 2-3 évet kell várniuk egy megfelelő rakétára, annyira kevés van és olyan ritkán indulnak. A Volkswagen például önvezető autói internetkapcsolatát szeretné megvalósítani az űrcég segítségével.

Formabontó megközelítés

Csak Európában 25 vetélytársa van a német cégnek. Ettől függetlenül mégis ők kapják a legnagyobb befektetéseket, amit a formabontó és gazdaságos megoldásaiknak köszönhetnek. Ilyen például az üzemanyaguk, ami jóval könnyebb, mint a hagyományos rakéták esetében használt metán.

Elon Musk úgy akar a Marsra jutni, hogy a Holdon feltankolna metánnal, ami a hajtóanyaga alapját képezi, és az a helyzet, hogy mindenki őt akarja lemásolni

-nyilatkozta Daniel Metzler, az Isar Aerospace vezérigazgatója. Ők viszont egy folyékony oxigén és propán egyveleget használnak, ami sokkal tisztábban ég, és 80 százalékkal környezetkímélőbb, mint a vetélytársak megoldásai.

A vállalat egyelőre a műholdkilövésekre akar koncentrálni, viszont 2025-től űrkutatási területekkel bővítené a tevékenységi körét, ami már Hold-missziókat is tartalmazna. A közeljövőben évente 25 kilövést terveznek.

Így állunk mi

Biztatóan. Gondoljunk csak arra, hogy milyen nemzetközi visszhangot váltott ki a 2012-ben fellőtt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett MaSat-1 miniműhold s. Azóta fellőttek még 3 magyar fejlesztésű műholdat: az ATL-1-et, a SMOG-P-t és a SMOG-1-et.

Emellett magyar érdekeltségű cégek is kacsingatnak az űrkutatási vállalatok irányába. A DIGI felvásárlása után a 4iG a Spacenet Zrt. részvényeinek 70 százalékát is megszerezte. Jászai Gellért, a vállalat vezérigazgatója kifejtette, hogy nemcsak a távközlésben, de az IT-ben, az űriparban és a kapcsolódó védelmi területeken is erősíteni akarnak.

2018. óta Ferencz Katalin személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztosunk is van.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

Sorstársait segíti a semmiből jött milliárdos üzletasszony

Az indonéziai Tessa Wijaya mindig is arról álmodott, hogy sikeres karriert fusson be a fintech szektorban. Képzetlen, délkelet-ázsiai nőként azonban ez szinte lehetetlennek tűnt. Kitartásának köszönhetően minden akadályt leküzdött, dollármilliárdos üzletet alapított, most pedig azon dolgozik, hogy más nők is a nyomdokaiba lépjenek.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Gates, Musk és Cook nem finomkodik, ha Steve Jobs-ról van szó

Steve Jobs bevonult a történelembe. Munkatársak és versenytársak tömegei tulajdonították sikerük egy részét Jobs-nak, aki kereken 10 évvel ezelőtt hagyott itt minket örökre. Ma van a nemzetközi Steve Jobs megemlékezés napja, utánajártunk, hogyan vélekednek az üzletemberről napjaink meghatározó piaci szereplői.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Hányan tapsikolnak? Bali megnyitotta a kapuit a magyarok előtt

Az indonéz szigetvilágban található Bali és Riau szigetei 18 hónapnyi „zárva tartás" után ismét megnyitották kapuikat a nemzetközi turisták előtt. Az örömtánccal azonban érdemes várni, ugyanis számos előírásnak meg kell felelni a belépéshez.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!