Űrhajós űrsétán lebeg a világűrben
A világban egyre nő az érdeklődés a világűr kínálta lehetőségek iránt. Országok, tehetős üzletemberek fordítanak komoly összegeket nagyívű űripari beruházások megvalósítására. A hírek szerint Magyarország is bekapcsolódik a versengésbe. Mit keres egy kicsi és nem túl tehetős ország a világűrben? Pacher Tibor fizikust, a Puli Space Technologies alapítóját kérdeztük.


Az elmúlt években komoly pezsgést láthatunk a világűrben. Sorra indulnak az expedíciók, programok. Újabb és újabb országok, sőt újabban gazdag üzletemberek is kezdenek érdeklődni a téma iránt. Minek köszönhető ez a kiemelt figyelem?

Az űrtevékenység (orbital economy) évi 400 milliárd dolláros piac.

Ugyanis nem csak kutatási, hanem gazdasági tevékenységeket is magába foglal. Utóbbiak közül talán a műholdak építésével, pályára állításával, működtetésével és az általuk szolgáltatott adatok kinyerésével, elemzésével és hasznosításával kapcsolatos tevékenységek a legjelentősebbek.

Azt hihetnénk, hogy magasztosabb célok, például egy holdbázis létrehozása, vagy egy másik bolygó meghódítása táplálja az űrversenyt. Miért pont a műholdak miatt ilyen nagy a jövés-menés a világűrben?

Ma már rengeteg, a gazdaság működtetéséhez szükséges adatot műholdak szolgáltatnak. A legismertebb ezek közül a GPS, amely a navigációt segíti. De hasonlóan fontosak az időjárási adatok, amelyek az előrejelzések alapját jelentik. És nem csak amiatt, hogy a tévéből megtudhassuk, vigyünk-e magunkkal esernyőt másnap, hanem például amiatt is, mert a hatóságok ezek alapján döntik el, hogy mondjuk egy hurrikán miatt hol és mennyi embert kell kitelepíteni. De említhetnénk a telekommunikációt, hiszen a televízió és rádióadások, sőt a telefonszolgáltatások egy része is műholdakon keresztül bonyolódik. Szóval a műholdak rengeteg területen segítik az emberiséget.

A 60-as 70-es években komoly versenyfutás volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a világűr meghódításáért. Aztán az egypólusú világrend létrejötte után hosszú évtizedekig mintha mindenki csak tessék-lássék foglalkozott volna ezzel a területtel. Az elmúlt pár évben viszont megint felpörgött a piac. Miért?

Ennek több oka is van. Egyrészt a technikai fejlődés miatt a műholdak alkatrészei kisebbek lettek, fejlesztésük egyszerűsödött, így aztán a korábbinál jóval többen, gyakorlatilag

bármelyik ország, sőt akár kisebb magáncégek is építhetnek saját műholdat.

Ezt egyébként meg is teszik, hiszen így nem kell másoknak fizetni az űreszköz használatáért. Másrészt a műholdak pályára állítása is olcsóbb lett. Elég csak Elon Musk SpaceX projekjére gondolni, aminél a rakéták első fokozatát visszahozzák a földre és újrahasznosítják. De beléptek a piacra olyan szereplők is, mint a Rocketlab, amely kisebb, ezért olcsóbb hordozórakétákat készít pontosan azért, hogy kisebb méretű műholdakat juttasson a világűrbe. Az emberiség adatigénye óriási és ez pörgeti az űrtevékenységet.

A milliárdos vállalkozók más területeken is serénykednek, gőzerővel dolgoznak az űrturizmus beindításán. Olyan emberekről van szó, akik már többször bizonyították: csak akkor foglalkoznak valamivel, ha azzal pénzt lehet keresni. Ennyire jó üzlet embereket vinni a világűrbe?

Ez presztízskérdés, de kőkemény üzlet is. Itt is több elképzeléssel lehet találkozni. Richard Branson és Jeff Bezos „űrhajói" csak 100 kilométeres magasságig emelkednek, hogy utasaik 5-10 percre megtapasztalhassák a súlytalanság élményét. Ám van más elképzelés is. Itt akár teljesen hétköznapi, repülős múlttal nem rendelkező emberek tölthetnének el néhány napot az űrben. Nemrégiben le is zajlott az első ilyen utazás. Még nem dőlt el, ezek a kezdeményezések mennyire jövedelmezőek,

minden attól függ pl., hány ember lesz hajlandó kifizetni a néhány 100 ezer dolláros részvételi díjat egy „űrugrásért",

a nem mindennapi élményért.

Láthattuk, az űrversenyben csupa gazdag és nagy hatalmú szereplő vesz részt. Mit keres köztük egy Magyarországhoz hasonló kis ország?

Sokaknak meglepő lehet, de a magyar űrtevékenység 75 éves. Akkor kezdődött, mikor Bay Zoltán radarral vizsgálta a Holdat. Korábban, még az előző rendszerben egy nemzetközi együttműködésben, az Interkozmosz programban is aktívan részt vettünk, így jutott el a világűrbe Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. Van tehát értékes örökségünk, amire alapozhatunk. Természetesen arra nincs elég erőforrásunk, hogy hordozórakétát építsünk és űrkikötő építésére sincs terünk. De a szellemi kapacitásainkra, a világszerte elismert magyar mérnöki tudásra alapozva magas hozzáadott értékű, innovatív és gazdaságos megoldásainkkal hasznos résztvevői lehetünk a nagy nemzetközi programoknak.

​Magyar űrhajós? Megengedhetjük ezt magunknak?

Erre a projektre 4-5 év alatt 30 milliárd forintot költ a magyar állam, ami nemzetgazdasági szinten elenyésző összeg. Az űrhajós azonban vitathatatlanul sztár, aki sokat segíthet az űrkutatás népszerűsítésében. Ráadásul kutatási program is szerveződik köré, a hírek szerint 8 kísérletet fog elvégezni az utazása során, amelyek lendületet adhatnak a magyar űrgazdasági innovációknak.

​Milyen előnyökkel járhat a magyar űrprogram?

Az űrkutatásban sok az előre nem látható dolog, nagy a bizonytalanság, ám ennek ellenére az űripar magas hozzáadott értéket előállító, gyorsan növekvő, válságálló ágazat. Mérete néhány éven belül elérheti az egybillió dollárt. A Holddal kapcsolatos ún. ciszlunáris gazdaság pedig 2019 és 2045 között akár 180 milliárd dollárt is meg fog mozgatni. Ezekből a piacokból mi is kihasíthatunk magunknak egy darabot. Az űrtechnológiai fejlesztések felpörgetik az innovációt, ami jót tesz a gazdaságnak, arról nem is beszélve, hogy egy-egy felfedezés komoly bevételeket hozhat.

(Cikkünk a Pacher Tiborral készült interjú rövidített változata! A teljes írás a Haszon Magazin 2021. októberi számában olvasható!)

​Életrajz

Pacher Tibor elméleti fizikus, a Puli Space Technologies alapítója, vezetője. Az ELTE-n szerzett fizikusi diplomát kozmológiai témában, majd a Heidelbergi Egyetemen doktorált kvantumkémiából. 1993-tól integrált ügyviteli szoftverek fejlesztésével és nemzetközi projektekben tanácsadással foglalkozott. 1999-től szabadúszó tanácsadó, számos nemzetközi projektben vett részt. 2010 júniusától a Puli Space Technologies csapatának alapítója, csapatvezetője.

The Conversation

Ne hagyd ki!