Holland tudósok egy csapat méhet próbáltak betanítani arra, hogy jelezzék, ha koronavírus jelenlétét érzékelik. A kísérlet sikeres volt.


A hollandiai Wageningen Egyetem tudósai több mint 150 méhet vizsgáltak, hogy alkalmasak-e a koronavírus észlelésére. A méheknek hihetetlenül kifinomult szaglásuk van, több kilométeres távolságból is be tudnak azonosítani egy virágot. Mint kiderült, az apró állatok képesek különbséget tenni a szagok között, és néhány perces betanítással jelezni tudják, ha egy konkrét illatot éreznek.

Pavlovi módszerek

A kísérlethez egy koronavírussal fertőzött nyércet használtak. Minden egyes alkalommal, amikor a fertőzött szagmintával érintkeztek a méhek, cukros vizet kaptak jutalmul. A vírusmentes mintákért viszont nem kaptak semmit.

Rövid időn belül a méhek különbséget tudtak tenni a kapott szagminták között. Ha koronavírusos élőlény volt a közelükben, elkezdték öltögetni a szívószervüket, várva a cukros vizet. Ha egészséges példánnyal érintkeztek, zümmögtek tovább, mintha mi sem történt volna.

A kutatók itt nem álltak meg. Jelenleg egy olyan eszközön dolgoznak, amely egyszerre több méhet be tud tanítani a vírus érzékelésére. Ezeket a méheket később arra használnák, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a COVID-19 jelen van a levegőben.

Szimat

Nem a méhek az első állatok, amelyekkel a koronavírus kapcsán kísérleteznek a tudósok. Egy német kutatásban számos nyál- és izzadtságmintát tettek kutyák elé, akik 94 százalékos sikerrel be tudták azonosítani a koronavírust tartalmazó mintákat.

A COVID-19 hatására az emberi szervezetben olyan metabolikus változások mennek végbe, melynek következtében a fertőzött egyedek testnedvei kissé eltérő szagúak lesznek, mint az egészséges embertársaiké. A kifinomult szaglással rendelkező állatok megérzik a különbséget.

Marad a pálcika

Ez persze nem azt jelenti, hogy a PCR teszteket felválthatják a kutyák vagy a méhek, viszont nagy segítséget nyújthatnak az olyan országokban, ahol a magasszintű laboratóriumi eszközök és szolgáltatások hiánycikknek számítanak.

Sokan látják a fantáziát az állatokban, a korábban említett méh-idomító szerkezetet például az InsectSense startup fejleszti a tudósokkal karöltve. A vállalat egy rovargéneken alapuló biochipen is dolgozik, amit gépi tanulással fejlesztenének olyan magaslatokba, amivel nemcsak a vírust tudják majd gyorsan és hatékonyan beazonosítani, de még a fertőzés súlyosságát is ki tudják mutatni.


Friss

Fotó: NeONBRAND on Unsplash

Mielőtt "idegből" felmondanál, gondold át ezt a pár dolgot!

A pandémia előtt sokan vágytak arra, hogy otthonról dolgozhassanak. Aztán tavaly beütött a vírus, és ezzel együtt elterjedt a távmunka is, ami sokszor kiegyensúlyozottság helyett csalódottságot és stresszhelyzetet eredményezett. Azonban mielőtt hirtelen felindulásból felmondanál a munkahelyeden, érdemes néhány tényezőt átgondolnod.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Nem a Nestlé bűne, hogy gyerekrabszolgák szedték a csokijához a kakaót

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ítélete szerint a Nestlé és a Cargill nevű csokoládégyártók nem felelősek a számukra kakaót termelő ültetvényeken alkalmazott gyerekmunkásokért.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Daikin

A klíma megfelelő telepítésén nem érdemes spórolni! (x)

Egy jó minőségű klíma kiváló választás, ha sok éven át szeretné élvezni a kellemes hőmérsékletet, jó közérzetet otthonában. Ahhoz viszont, hogy a klímája megbízhatóan, hatékonyan és költségtakarékosan működjön, megfelelően kell azt telepíteni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!

Holland tudósok egy csapat méhet próbáltak betanítani arra, hogy jelezzék, ha koronavírus jelenlétét érzékelik. A kísérlet sikeres volt.


A hollandiai Wageningen Egyetem tudósai több mint 150 méhet vizsgáltak, hogy alkalmasak-e a koronavírus észlelésére. A méheknek hihetetlenül kifinomult szaglásuk van, több kilométeres távolságból is be tudnak azonosítani egy virágot. Mint kiderült, az apró állatok képesek különbséget tenni a szagok között, és néhány perces betanítással jelezni tudják, ha egy konkrét illatot éreznek.

Pavlovi módszerek

A kísérlethez egy koronavírussal fertőzött nyércet használtak. Minden egyes alkalommal, amikor a fertőzött szagmintával érintkeztek a méhek, cukros vizet kaptak jutalmul. A vírusmentes mintákért viszont nem kaptak semmit.

Rövid időn belül a méhek különbséget tudtak tenni a kapott szagminták között. Ha koronavírusos élőlény volt a közelükben, elkezdték öltögetni a szívószervüket, várva a cukros vizet. Ha egészséges példánnyal érintkeztek, zümmögtek tovább, mintha mi sem történt volna.

A kutatók itt nem álltak meg. Jelenleg egy olyan eszközön dolgoznak, amely egyszerre több méhet be tud tanítani a vírus érzékelésére. Ezeket a méheket később arra használnák, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a COVID-19 jelen van a levegőben.

Szimat

Nem a méhek az első állatok, amelyekkel a koronavírus kapcsán kísérleteznek a tudósok. Egy német kutatásban számos nyál- és izzadtságmintát tettek kutyák elé, akik 94 százalékos sikerrel be tudták azonosítani a koronavírust tartalmazó mintákat.

A COVID-19 hatására az emberi szervezetben olyan metabolikus változások mennek végbe, melynek következtében a fertőzött egyedek testnedvei kissé eltérő szagúak lesznek, mint az egészséges embertársaiké. A kifinomult szaglással rendelkező állatok megérzik a különbséget.

Marad a pálcika

Ez persze nem azt jelenti, hogy a PCR teszteket felválthatják a kutyák vagy a méhek, viszont nagy segítséget nyújthatnak az olyan országokban, ahol a magasszintű laboratóriumi eszközök és szolgáltatások hiánycikknek számítanak.

Sokan látják a fantáziát az állatokban, a korábban említett méh-idomító szerkezetet például az InsectSense startup fejleszti a tudósokkal karöltve. A vállalat egy rovargéneken alapuló biochipen is dolgozik, amit gépi tanulással fejlesztenének olyan magaslatokba, amivel nemcsak a vírust tudják majd gyorsan és hatékonyan beazonosítani, de még a fertőzés súlyosságát is ki tudják mutatni.


Friss

Fotó: 123rf

Később érik a meggy a tavaszi hideg miatt

Már kapható a korai hazai meggy a piacokon, üzletekben, de nagyobb mennyiségű meggytermés csak a jövő hét közepére várható. Magyarország az Európai Unió második legnagyobb meggytermelője; az utóbbi években itthon is egyre népszerűbb a meggyfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!