Alig 8 millió font elég volt arra, hogy felforgassa a kvantumszámítógépek világát. Az egész világ a Quantum Motion csodájára jár most, nézzük meg, mit alkottak!
A digitális forradalom következő lépcsőfokát sokan a kvantumszámítógépekben látják. Ezek az apró rendszerek olyan számításokat képesek végezni, melyek a hagyományos gépeknek egyszerűen túl bonyolultak. Egy ilyen kvantumrendszer működéséhez a hagyományoshoz hasonlóan szükséges egy agy, ami ebben az esetben is egy chipet takar. Ezen a chipen pedig kvantumbitek, úgynevezett qubitek tárolják az információkat és végzik a számításokat. Egy ilyen rendszer kialakítása iszonyú drága, és a technológia is kiforratlan. Ezen a területen ért most el áttörő sikereket az egyesült királyságbeli Quantum Motion cég, amely a költségeket is csökkentheti, a technológiát is forradalmasíthatja és a tömeggyártást is lehetővé teheti.
Mi az áttörés?
A cég szakemberei egy szilikon chipet közel abszolút nulla fokra (-273 Celsius fok) hűtöttek, és apró tranzisztorok segítségével el tudtak szeparálni egy elektront, ami így kvantumbitként funkcionálhat. Ebben az állapotban megdöbbentő, 9 másodperces intervallumon át tudták megfigyelni az elektron kvantum-állapotát. Ez a laikusoknak kevésnek tűnhet érdekfeszítőnek, de a kvantumszámítógépek világában, ahol ezeket az állapotokat általában nanomásodpercekben mérik, ez egy hihetetlenül hosszú intervallum. Összehasonlításképp az Intel is fejleszti ezt a technológiát, ők 0,4 nanomásodperces eredményt tudnak felmutatni.
Hogyan tovább?
A szakértők szerint ahhoz, hogy a kvantumszámítógépek valóban hasznosak lehessenek, nagyjából 1 millió kvantumbitet kellene szolgálatba állítani egy rendszerben. A Google és az IBM jelenleg nagyjából 50 darabot tud előállítani.
John Morton, a Quantum Motion társalapítója és a UCL nanoelektronikai részlegének professzora úgy véli, hogy semmit nem jelent az, hogy cége „csak" egy darab qubitet tudott előállítani, ugyanis a Google 50 qubites eredménye is ugyanolyan messze van az áhított 1 milliótól, mint az ő eredményük. Elmondása szerint az a lényeg, hogy olyan eljárást találjanak, amely alkalmas a tömeggyártásra és a nagyobb skálázhatóságra. Más technológiák könnyebben elérhetnek 10-50 kvantumbitet, viszont a további növekedés már hatalmas problémát jelent nekik. A professzor cégének megközelítése pedig forradalmasíthatja ezt az aspektust.
Rengeteg kvantumtechnológiai labor ritka alapanyagokat használ, amelyeket, ha ki is tudnának rendesen fejleszteni, akkor is új gyárak felépítését és teljes infrastrukturális fejlesztéseket igényelnének. Ami a Quantum Motion esetében zseniális, az az, hogy van egy közös pont a hagyományos chipekkel, amely már egy kiforrott technológia, ezáltal ott van a rengeteg erőforrás. Ez pedig nem más, mint a szilikon alapú chip.
Továbbá a méret is fontos szempont a technológia megfelelő kivitelezésében. Elméletben 1 millió qubit elfér egy 1 cm átmérőjű szilikon chipen, viszont sok más technológia nem feltétlenül alkalmas erre, ami robosztus chipeket eredményezhet. Pontosan azt, amit a kvantumrendszerekkel szeretnének elkerülni.
A nagyok árnyékában
A Quantum Motion csapata jelenleg 20 alkalmazottból áll, az első körös befektetés során 8 millió angol fontot kaptak. A befektetők között van a VC INKEF Capital, az Octopus Ventures, az IP Group, az Oxford Sciences Innovation és a Parkwalk Advisors. A cég fő profilja az, hogy kvantumrendszereket hozzanak létre már működő és költséghatékony technológiák használatával, mint a szilikon alapú chip.
Hozzájuk hasonló cég még az ugyancsak brit bázisú ORCA, ők sztenderd, telekommunikációs optikai kábeleket használnak qubitként funkcionáló fotonok szeparálására. Jelenleg több tízmillió dollárba kerül egy-egy kvantumszámítógép kialakítása, de az ilyen jellegű megközelítések 1 millió dollár alá nyomhatnák a költségeket.
