A Deloitte szakértőinek előrejelzései szerint gyökeresen megváltozik a sportolók adatainak gyűjtése és feldolgozása, ami új bevételi lehetőségeket kínál az iparágnak. Beköszönt a hipersportolók kora.
Egy sportoló teljesítményét több száz különböző elemzési módszerrel lehet mérni, a videó elemzéstől kezdve az okoskarkötőkön és különféle szenzorokon át. Ma már a testben lévő, és a testen kívüli mutatók mérése egyaránt lehetséges; melyekkel a biometrikus, illetve biomechanikai adatok többszáz új mérőszámot hoznak létre, amelyek a döntéshozatali folyamat során felhasználhatók. A folyamatosan fejlődő technológia, felhő adatbázis, gépi tanulási algoritmusok, és a nagy sebességű, automatizált videóelemző technológiák is segítik az adatok feldolgozását. Az új technológiáknak köszönhetően ezek begyűjtése, kezelése és elemzése valós időben történik, még erősebben támogatva ezzel a döntéshozatalt.
Új technológiák az egészségmegőrzésre
A kialakult vírushelyzetben több sportág is a technológiára támaszkodik, hogy fokozott védelmet nyújtson sportolói számára
– mondta el Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási csoportjának igazgatója. Jó példa erre az Oura gyűrű, melyet az NBA és a WNBA (észak-amerikai férfi és női profi kosárlabda-bajnokság) játékosai használtak a 2020-21-es bajnokság floridai „buborékban" való befejezése során. Az okosgyűrű folyamatosan figyelte a játékosok testhőmérsékletet, légzését és pulzusszám változását.
A súlyos sérülések elkerülése az egyik legfontosabb dolog a sportolók és csapatok számára, amire már szintén egyre több technológiai megoldás nyújt segítséget. Amennyiben meg tudják jósolni a sérülésveszélyeket, az mind a klubok, mind pedig a játékosok számára pozitív hozadékkal jár. 2019-ben az NFL 500 millió dollárt veszített a játékosok sérülései miatt, a liga azóta a Deloitte-tal is globális partnerségben lévő Amazon Web Services gépi tanulási és egyéb technológiáit alkalmazza, hogy növelni tudják az előrejelzések hatékonyságát.
Több adat, több bevétel?
A különböző sportligák szövetségei együttműködnek a műsorszolgáltatókkal, hogy a játékosok adatainak felhasználásával javítsanak a szurkolói élményen. Ezáltal új módszereket teremthetnek a rajongók számára a sporttal és a sportolókkal való kapcsolattartásra. Ez új közvetlen bevételi forrásokhoz vezethet, új marketing és szponzorálási lehetőségeket generálhat. Jó példa erre a német kézilabda: a Bundesliga mérkőzésein a Kinexon és a Content Stadion már valós időben jeleníti meg a játékosok fizikai teljesítményét a szurkolóknak - a helyszínen és a közösségi médiában is.
Az elemzőrendszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a sportszervezetek növelni tudják a bevételeiket, magasabb nézőszámot generáljanak mind a tv képernyői előtt, mind pedig a stadionokban, illetve növeljék a szponzori szerződések lehetőségét is. A szabályozás azonban még nem egységes, vannak ligák, ahol tiltott bizonyos adatok felhasználása és értékesítése. A szabályok kialakításával kapcsolatosan még sok a tennivaló, az előrelátható bevételek lehetősége azonban megoldásra ösztönzi a döntéshozókat
- mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási csoportjának vezetője.
Sok még a kérdés
Komoly vita folyik arról, hogy lehet-e hinni a rengeteg adatnak a szakértői tapasztalattal szemben, ami újabb kérdéseket vet fel az elemzések módszertanával kapcsolatban. Ráadásul a túlelemzett játékon alapuló döntéseknek veszélye is lehet: a rajongók számára kevésbé élvezhető termékhez vezethet, ami lényegében akár tönkre is teheti a sportot.
Az adatkezelési szabályoknak való megfelelés pedig állandó kihívást jelent: az olyan alapvető kérdések megválaszolása is problémát jelenthet, hogy a begyűjtött adatokat kik kezelhetik és tárolhatják.
