Számos ország lehet óriási vesztese a multinacionális cégek és a szupergazdagok „adóoptimalizálásának” az adóparadicsomokban. Ezen államok költségvetését elképesztő összegektől fosztják meg évről évre.
Dollármilliárdokat bukhatnak évente az „adóoptimalizálás” vesztesei
A Tax Justice Network (TJN) számításai szerint együttesen 4700 milliárd dollár adóbevételtől (nagyjából 1 632 170 milliárd forintot) eshet el az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development) 38 tagországa a következő évtizedben a multinacionális vállalatok és a szupergazdagok „adóoptimalizáló” magatartása miatt.
A TJN szerint az adóveszteség 64 százaléka a multikhoz köthető. Ugyanis a jelenlegi szabályok lehetőséget adnak ezen vállalatoknak az úgynevezett nyereségátcsoportosításra. Vagyis arra, hogy alacsony adózású joghatóságok, azaz adóparadicsomok kiválasztásával a lehető legkevesebb adót fizessék – írja a CNN.
A HVG megjegyzi, a közhiedelmekkel ellentétben nemcsak kisebb szigetek sorolhatók az adóparadicsomok közé. 10 százalék alá mehetnek a tényleges társasági adókulcsok például az Egyesült Királyságban, Szingapúrban, Hollandiában, Hongkongban, Luxemburgban és Magyarországon is (hazánkban 9 százalékos is előfordulhat).
Az összes adóveszteség 36 százaléka pedig olyan szupergazdag magánszemélyekhez köthető, akik szintén offshore-ozással próbálják elkerülni a magasabb adóterheket.
A nagy offshore-boom
Egyébként hazánkban is előfordul, hogy offshore-jellegű országhoz köthető vállalkozás jön létre. Ennek leginkább két oka lehet: vagy a cégből származó jövedelem adóoptimalizálása miatt, vagy azért, hogy ne derüljön ki a valódi tulajdonosok kiléte. A hazai gazdaság működése szempontjából nem igazán szerencsés egyik indok sem, azonban az offshore tulajdonosi háttér nem feltétlen jogszerűtlen.
Az adóparadicsomokhoz köthető társas vállalkozások elterjedése idehaza 2005 és 2009 között volt igazán látványos, akkoriban megháromszorozódott a számuk. Ez persze feltűnt egyebek között a hazai adóhatóságnak, a jogalkotóknak és a cégek partnereinek is. 2009 után azonban több folyamat szövődményeként, ha lassan is, de elkezdett csökkenni a számuk.
A tavalyi év elején nagyjából 2800 vállalkozás működött hazánkban, amelyek tulajdonosai között lehetett találni közvetlen offshore hátteret. Egyébként ez arányiban 60 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel azelőtt. A közvetett tulajdonosi viszonyokkal együtt azonban 4000-re volt tehető a számuk.
Az offshore országokhoz köthető cégek számának csökkenése egyik részről összefügghet azzal, hogy sokat szigorodott a hazai szabályozás. Viszont a másik oka az utóbbi évek meglehetősen kedvező magyar adókulcsa lehet, ami európai viszonylatban is igen alacsony, ezért a vállalkozóknak kevésbé éri meg más országokat keresniük. Emiatt az öreg kontinens több állama is adóparadicsomként tekint Magyarországra.
