Nagyjából 1400 milliárd forintnyi kamat kifizetésére számíthatnak az idén a Prémium Magyar Állampapírok kisbefektetői, miközben az inflációkövető kamatozás miatt sokan végleg ki is szállhatnak a konstrukcióból. Aki változatlanul állampapírba fektetné felszabadított pénzét, illetve a kapott kamatot, több, vonzónak mondható lehetőség közül is választhat.
Óriási mozgás indult el január 20-án a lakossági állampapírpiacon: ezen a napon fizetett kamatot a 2033/I sorozatú Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Ezt a kifizetést aztán újabbak követik majd, idén több mint 1400 milliárd forint értékben – ebből nagyjából 950 milliárdot március végéig kifizetnek.
A PMÁP most messze a legnépszerűbb magyar lakossági állampapír: nagyjából 7300 milliárd forintnyi van belőle a piacon, ami a lakossági állampapír-állománynak több mint a fele. A népszerűség, illetve a portfólióban képviselt súly persze nem véletlen: a PMÁP-nál inflációkövető papírról van szó, amelynek a kamata egy éves csúszással követi az éves infláció alakulását, sőt, sorozattól függően 0,25 és 1,5 százalék közötti kamatprémiumhoz is hozzájuthat a kisbefektető. Mindez azt eredményezte, hogy a PMÁP-tulajdonosoknak 18-20 százalékos kamatok ütik a markát az előttünk álló hónapokban, miközben az infláció szintje már jóval alacsonyabb.
Viszont az inflációkövetés miatt a PMÁP-ban ülő kisbefektetőknek hirtelen szembesülniük kell azzal, hogy az éves kamat mértéke hirtelen a töredékére csökken: a már említett 2033/I sorozatnál például 17,85-ről 3,95 százalékra esett az éves hozam (és a többi sorozat legjobbja is 5,2 százalékos lesz), ami a mai kamatkörnyezetben nem tekinthető éppen vonzónak.
„A PMÁP kamatainak ilyen mértékű esése nyomán számítani lehet arra, hogy sokan nem csak az évfordulókor kapott kamatnak keresnek új helyet, hanem más befektetésre cserélik a magát a Prémium Magyar Állampapírjukat is”
– vélekedett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hozzátette: az óriási tételben kifizetett PMÁP-kamatok, a lejáró és eladott papírok miatt többezer milliárd forint mozdulhat meg az állampapírok piacán 2025-ben.
Komoly érvek szólnak a maradás mellett
A szakértő szerint a PMÁP után kifizetett kamatok, illetve az onnan kivont pénzek nagy része változatlanul a lakossági állampapírpiacon talál helyet magának: „Az elmúlt évek egyik sikerterméke egyértelműen a magyar állampapír volt a lakossági megtakarítások piacán: a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott állomány november végén megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, amely 12,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál, hatéves távon viszont közel két és félszeresére duzzadt a háztartásoknál lévő állampapír-állomány” – emlékeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy ugyan a lakossági állampapírok súlya az utóbbi egy-két évben csökkent a háztartások értékpapír-portfólióján belül, még mindig meghaladja az 50 százalékot.
Az állampapírok mellett pedig változatlanul több érv is szól:
- a legfontosabb, hogy gyakorlatilag kockázatmentes befektetésről van szó
- fix és változó kamatozású konstrukciókkal is elérhető reálhozam
- a lekötött betétekénél jóval kedvezőbbek a kondícióik
- a konstrukciók többségénél nem határoznak meg minimálisan befektethető összeget
- az elért hozamot nem terheli sem kamatadó (szja), sem szociális hozzájárulási adó
- több konstrukciónál is éves/negyedéves a kamatfizetés
- az idő előtti értékesítés (kiszállás) is lehetséges, drasztikus mértékű veszteség nélkül
PMÁP: menni vagy maradni?
A lakossági állampapírok választéka változatlanul igen széles – jelenleg (a Babakötvénnyel együtt) összesen tízféle konstrukció szerepel a kisbefektetőknek szánt kínálatban, de ezeknek csak a fele jelent érdemi alternatívát a Prémium Magyar Állampapír kamatát befektetni kívánó, vagy ebből a konstrukcióból épp kiszállt ügyfeleknek. Ezek pedig a már sokszor emlegetett PMÁP, a Magyar Állampapír Plusz, a Fix Magyar Állampapír, a Bónusz Magyar Állampapír, és az Euró Magyar Állampapír.
Ami a kiindulási helyzet okozóját, a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) illeti, ennél egy 8 éves futamidejű, szakaszosan kibocsátott, 1 forintos alapcímlettel vásárolható értékpapírról van szó, amelynél változó, inflációhoz kötött a kamatozás. A kamat változása viszont – ahogy erről már szó volt – értelemszerűen késve követi az infláció változását, vagyis a most évfordulós sorozatok éppen árazódnak át a tavalyi, 3,7 százalékos inflációhoz.
„A kamat mértéke a jelenleg értékesítés alatt álló 2032/J sorozatnál az első kamatperiódusban évi fix 7,9 százalék, ám ezután (április 22-től) a kamat mértéke ennél a sorozatnál is megegyezik a kamatbázis és a kamatprémium összegével. Miután a 2032/J sorozat kamatprémiuma a második kamatperiódustól évi 0,5, majd a hatodiktól évi 1 százalék, áprilisban 4,2 százalékra csökken a kamat”
– emlékeztetett Gergely Péter. Ennél – tette hozzá – sokkal vonzóbb állampapír-kamatok is elérhetők a mostani kínálatban: ám annak, aki arra számít, hogy az infláció szintje kiszámíthatatlan lesz, netán emelkedik az előttünk álló években, érdemes lehet „átszállni” az újabb PMÁP-sorozatba.
„Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a PMÁP-nál egy inflációkövető, hosszú távú befektetésről van szó, amely elsősorban az elhelyezett pénz értékállóságának megőrzését szolgálja. Tehát a PMÁP mellett feltétlenül érdemes lehet más állampapírokba is allokálni pénzt” – érvelt Gergely Péter.
Ez lehet a két legnagyobb favorit
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a felszabadult pénz helyét állampapírban keresők egyik nagy favoritja a Fix Magyar Állampapír lehet, hiszen egy viszonylag jó kamatot fizető, és nagyon egyszerű konstrukcióról van szó. A Fix MÁP futamideje három év, az alapcímlete egy forint, az éves kamat pedig 6,50 százalék. A fix kamatozáson és a kedvező kamaton túl ennek a papírnak a legnagyobb előnye, hogy negyedévente fizet kamatot, ami így akár újra be is fektethető. „A Fix MÁP-nál nemrég emelték meg a vásárlási limitet, ami arra utal, hogy az adósságkezelő nagy keresletre számít ennél a konstrukciónál. A Fix MÁP 6,50 százalékos kamata a jelenlegi inflációs környezetben is jónak mondható – az idénre várható, valamivel 4 százalék feletti, éves inflációval kalkulálva 2025-ben két százalék feletti reálhozam is elkönyvelhető –, ám a hároméves futamidő miatt elsősorban azoknak ajánlható, akik az infláció és a kamatok további csökkenését, esetleg stagnálást várják az előttünk álló évekre” – mondta Gergely Péter.
A másik érdemi alternatívát Gergely Péter szerint a változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír jelenti, amelynél a hároméves futamidejű változat kamata jelenleg 6,90, az ötévesé pedig 7,05 százalék. „Miután ennek a papírnak a kamata a Diszkont Kincstárjegy-aukciók hozamait követi, azoknak lehet jó alternatíva, akik arra számítanak, hogy az aukciós hozamok nem csökkennek érdemben a közeljövőben” – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy a negyedéves kamatfizetés ennél a terméknél is vonzó lehet.
Az ötéves futamidejű, fix, de sávos kamatozású Magyar Állampapír Plusz a szakértő szerint keveseknek lehet vonzó alternatíva az új befektetési lehetőségek keresésénél, hiszen az elérhető kamat jelenleg a futamidő alatt 5,75 és 6,75 százalék között változik – és az idő előrehaladtával lesz egyre magasabb. „Két nagyon előnyös tulajdonsága ugyanakkor van a MÁP Plusznak a többi lehetőséghez képest: az egyik, hogy a keletkezett kamatot automatikusan befekteti, másrészt a kamatfordulót követő öt napon belül jutalékmentesen értékesíthető".
A forint gyengülésére spekuláló, de állampapírban gondolkodó kisbefektetők számára az Euró Magyar Állampapír az egyetlen létező alternatíva: a hároméves futamidejű papír kamata a 3 havi európai bankközi kamatlábhoz (Euribor) igazodik, jelenleg 2,7 százalék körüli.
„A lakossági ügyfeleknél gyakori meglátás, hogy az euróban, dollárban való megtakarítás megvéd a gazdasági kilengésektől, leginkább a forint gyengülésétől. Jelenleg ugyanakkor a forintban történő állampapír-befektetésekkel legalább kétszer akkora éves hozam érhető el, mint euróval, ráadásul utóbbinál konverziós költségekkel is számolni kell. Ennek nyomán igen jelentős – legalább 3-4 százalékos – forintgyengülés kellene ahhoz, hogy megérje bevásárolni az eurós állampapírból” – érvelt a szakértő.
Mi történik, ha idő előtt kell kiszállni?
A lakossági állampapírok nagy előnye, hogy bármikor értékesíthetők, ha a kisbefektetőnek szüksége van a tőkére, sőt, az időarányos hozam is hozzáférhető. Ezzel együtt Gergely Péter szerint a visszaváltás díjtételeit érdemes alaposan megvizsgálni már az adott konstrukció megvásárlása előtt.
„Ez annál is inkább indokolt lehet, mert az idő előtti visszaváltáshoz kapcsolódó díjtételek forgalmazónként és termékenként eltérhetnek. A visszaváltási jutalék a kincstárnál jellemzően egy százalékos, vagy az alatti, ám a bankoknál, brókercégeknél akár ennek duplája is lehet” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
Mit vegyünk akkor végül?
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a jelenlegi lakossági állampapír-választéknál nincsen olyan termék, amelyet egyértelműen ki lehetne emelni a többiek közül. A kisbefektetők döntő többségének ugyanakkor a Fix MÁP, illetve a Bónusz Magyar Állampapír jelenti a két legrelevánsabb alternatívát: előbbi a bárminemű kockázattól mentes, mégis értékelhető hozamot biztosító befektetést keresőknek lehet alternatíva, utóbbi pedig azoknak, akik középtávon nem számítanak a hazai hozamok csökkenésére.
