Az ÁKK friss adatai szerint a 37. héten mindösszesen 39 milliárd forint értékben keltek el lakossági állampapírok itthon, ami nagymértékben alulmúlja nem csak a július végi, közel 100 milliárd forintos heti forgalmat, de az elmúlt hetek lokális mélypontját jelentő 45,7 milliárdos értékesítését is.
A 37. héten az alábbiak szerint alakult a hazai lakossági állampapírok iránti kereslet:
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 18,8 milliárd forint (előző héttel összevetve: 2 milliárd forinttal kevesebb)
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 10,8 milliárd forint (előző héttel összevetve: 2 milliárd forinttal kevesebb)
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 6,8 milliárd forint ((előző héttel összevetve: közel 5 milliárd forinttal kevesebb)
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 3,7 milliárd forint (előző héttel összevetve: 2 milliárd forinttal kevesebb)
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,62 milliárd forint (nagyjából megegyezik az előző hetivel)
Az állampapír versenytársa a megtakarítási piacon a bankbetét. A múlt héten az ÁKK készített egy"kedvcsinálót" az állampapír-befektetéseknek, amikor ennek az előnyeit emelte ki a bankbetéttel szemben. Ebből idézünk.
A bankbetét, vagy lekötött betét és az állampapír között a kamatozásban és a mögöttes garanciában rejlik a legfőbb különbség. Bankbetét esetén a megtakarítás a választott pénzintézetnél kerül elhelyezésre, és a visszafizetést is az adott kereskedelmi bank biztosítja. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 100 ezer eurónak (nagyjából 40 millió forint) megfelelő összegig vállal garanciát a betétekre, arra az esetre, ha a bank fizetésképtelenné válna. Az állampapír esetében az állam az, amely összegtől függetlenül vállalja a tőke és a kamatok megfizetését.
A betétek kamatozása jellemzően fix, szemben az állampapíroknál elérhető változatosabb, célokhoz igazítható konstrukciókkal. A banki lekötés feltörése többnyire a teljes kamat elvesztését jelenti, ezzel szemben az állampapírok esetén az időarányos kamat teljes mértékben megilleti az ügyfelet. A lejárat előtti visszaváltás esetén az adott állampapír visszavásárlási árfolyama kerül figyelembe vételre, ez a lakossági állampapírok esetében – forgalmazótól függően - általában 98-99%-os árfolyamot jelent. Adózási szempontból a bankbetétek kamata után személyi jövedelemadó és adott esetben szociális hozzájárulási adó is fizetendő, ami csökkenti a nettó hozamot. A 2019. június 1-jét követően vásárolt Magyar Állampapír viszont kamatadó-mentes.
