A geopolitikai feszültségek, a háborúk, a kamatvágásra készülő amerikai jegybank, Kína aranyéhsége és a jegybankok felvásárlásai együttesen emelték történelmi csúcsra a nemesfém árát.
Az arany ma áttörte a 2330 dolláros szintet: a 2334–2340 dolláros sávban ingadozik a nemesfém unciánkénti (31,1 gramm) ára.
Egyebek mellett biztonságos és fizikailag időtálló, könnyen pénzre váltható eszközként tekintenek a központi bankok az aranyra. Emiatt számos jegybank törekszik rá, hogy minél nagyobb kézzel fogható aranytartalékot halmozzon fel. Annak védelméről több pénzintézet maga gondoskodik, azonban gyakran előfordul, hogy más országban tárolják a készleteiket.
Az Arany Világtanács (World Gold Council - WGC) tájékoztatása alapján nagyjából a valaha kibányászott arany ötöde lehetett a jegybankok kezében tavaly szeptemberben. Az Egyesült Államok rendelkezett a világ legnagyobb aranytartalékával, összesen 8133 tonnával. Mögöttük Németország állt a második helyen 3352,6 tonnával, illetve Olaszország a harmadikon 2451,8 tonnával. A sorban utánuk Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna), Kína (2191,5 tonna), Svájc (1040 tonna) és Japán (846) következett.
A listán Magyarország a 39. helyen szerepel 94,5 tonna aranytartalékkal. A Kelet-Európát, a Balkánt és Közép-Európát magában foglaló régióban Oroszország, Törökország (479 tonna), Lengyelország (333,7 tonna), Ausztria (280 tonna), Görögország (114,3 tonna) és Románia (103,6 tonna) áll előttünk a sorban.
A magyar aranykészlet az utóbbi években nőtt óriásit. 2018-ban a korábbi érték tízszeresére, 31,5 tonnára ugrott. Ez a mennyiség 2021-ben háromszorozódott meg.
