A magyar bankrendszer jelesre vizsgázott a járványban

A koronavírus járvány második évében a hazai bankrendszer stabil és jelentős tőketartalékkal rendelkezik. A szektor hitelezési képességét tekintve nem azonosítható érdemi kockázat, így biztosított a zökkenőmentes visszatérés a piaci alapú hitelezésre. A válságban a bankrendszer jól vizsgázott.


Az érdemjegyek

A bankrendszer likviditási tartalékai 2021 első felében tovább bővültek, de az ehhez hozzájáruló jegybanki eszközök fokozatosan kivezetésre kerülnek. A jegybanki eszközök hosszabb lejárata, valamint a folytatódó állampapír-vásárlások miatt a bankrendszer likviditásbősége a megváltozott monetáris politikai irányultság ellenére is tartós maradhat. A rövid hozamok emelkedése szorosan lekövette az alapkamat emelkedését, míg a hosszú hozamok a jegybank aktív állampapír-vásárlásai mellett is emelkedtek. A bankrendszer finanszírozási helyzete a jegybank likviditási és finanszírozási szabályozási követelményeit figyelembe véve stabil.

A támogatott hitelprogramoknak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben bővült a vállalati hitelállomány. Az állami és jegybanki programok érdemben támogatták az új hitelkibocsátást a vállalati szegmensben, 2021 első felében a támogatott hitelprogramok az új volumen kétharmadát tették ki. A harmadik negyedévben a vállalati hitelek állománya 9 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban. Az NHP Hajrá keretének kimerülése, valamint az újabb járványhullám rövidtávon lassíthatja a vállalati hiteldinamikát, ami 2022 elején újra emelkedhet. A piaci alapú hitelezés térnyerése és a monetáris kondíciók szigorodása mellett emelkedtek a vállalati hitelkamatok, azonban a bankok a támogatott programok szűkülése ellenére is bővülő hitelkeresletre számítanak.

A lakáshitel kibocsátás korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, a bővülés azonban jelenleg még nem társult a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi emelkedésével. 2021 harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány 16 százalékkal bővült éves alapon. Az otthonteremtési támogatások a következő években is támogathatják a kétszámjegyű hiteldinamikát. A támogatásokkal ösztönzött nagyfokú lakáspiaci kereslet mellett azonban tartósan csak a lakáspiaci kínálat érdemi bővülésével lesz fenntartható a piac stabilitása. A kamatkörnyezet emelkedésének törlesztőrészletekre gyakorolt hatását tompítja a változó kamatozású lakossági hitelállomány amortizációja és a hosszabb kamatperiódusú hitelek térnyerése.

Új tantárgy, a moratórium

Az általános fizetési moratórium kivezetése nem okoz ugrásszerű emelkedést a nemteljesítő hitelek állományában. A vállalati hitelek 21 százaléka, míg a lakossági hitelek 33 százaléka volt fizetési moratóriumban 2021 közepén, míg a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumra a teljes fennálló vállalati hitelállomány 4 százaléka, illetve a lakossági szegmens 23 százaléka volt jogosult. A moratórium harmadik szakaszában azonban ennél érdemben alacsonyabb arányban vesznek részt az adósok: a vállalati szegmensben 2, míg a lakossági szegmensben a teljes hitelállomány 5 százaléka. A portfólióminőségre nézve pozitív jel, hogy a fizetési moratóriumot korábban kivezető országokban a programok befejezése nem okozta a nemteljesítő hitelek érdemi emelkedését. A fiskális és monetáris támogatás visszahúzódásával potenciálisan materializálódó hitelezési veszteségek azonban középtávon veszélyeztetik a banki profitabilitást.

Felsőbb osztályba léphet

A hitelintézeti szektor adózott eredménye nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő. A hitelintézeti szektor adózott eredménye egyedi adatok alapján 342 milliárd forint volt 2021 első félévében, amihez legnagyobb mértékben a kockázati költségek csökkenése és a nettó kamateredmény növekedése járult hozzá. Az értékvesztés elszámolás és céltartalék-képzés a moratórium meghosszabbítása miatt ismételten emelkedhet, illetve a valós értéken nyilvántartott értékpapírok átértékelődése és a portfólióminőség romlása további jövedelmezőségi kockázatokat hordoznak magukban. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2021 első félévében 19 százalékot ért el, az intézmények többségének a szabályozói követelmény feletti szabad tőkéje legalább 4 százalék.

A stresszteszt eredményei alapján a hazai bankrendszert erős sokkellenálló-képesség jellemzi, szinte minden intézmény teljesítené a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói előírásokat még egy vártnál jóval súlyosabb forgatókönyv esetén is. Előretekintve a bankoknak az új szereplők kihívása mellett alkalmazkodniuk kell a felfüggesztett és elhalasztott szabályozói elvárásokhoz is, a szektor hitelezési képességét illetően azonban nem azonosítható érdemi kockázat.


The Conversation

Ne hagyd ki!