A hitelfelvétel és hitelminősítés folyamatában kiemelten fontos, hogy egy ügyfél milyen módon szerzi jövedelmét és milyen módon adózik utána. Egyéni vállalkozóként mások lehetnek a hitelfelvétel feltételei, és akár bankonként is jelentős különbségek adódhatnak abból, hogy a NAV jövedelemigazoláson található adatokkal milyen módon kalkulálnak. A Credipass pénzügyi szakértői az új KATA adónem bevezetése óta eltelt, lezárt üzleti év kapcsán járták körül a témát.
Egyéni vállalkozóknak magánszemélyként, a vállalkozásból kell igazolni a bank felé az elfogadható mértékű jövedelmet. Ennek elbírálása bankonként eltérő lehet, és több tényező is befolyásolja. Éppen ezért ilyen esetben különösen ajánlott pénzügyi szakértő bevonása a folyamatba, hiszen a szakembernek rálátása van a teljes piacra, így könnyedén megtalálja azt a pénzintézetet, hitellehetőséget, amely egyénre szabott és az ügyfél számára legkedvezőbb feltételeket kínálja. Egyéni vállalkozásból igazolt jövedelemmel egyébként lakáscélú jelzáloghitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel, vagy ingatlanfedezet mellett adósságrendező hitel is igényelhető. Fontos feltétel még, hogy az egyéni vállalkozásnak minimum egy teljes lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie, de van olyan pénzintézet is, ahol ennél szigorúbb, akár 2 éves időtartamot is kérhetnek
- sorolta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője, hozzátéve, hogy problémát okozhat a vállalkozás (akár korábbi) szüneteltetése is egy hitelfelvételnél.
A hitelfelvétel folyamatában nincs eltérés, megegyezik azzal, mint ha egy cégnél dolgozó alkalmazott igényelné a hitelt: a bank vizsgálja majd a jövedelmet, köztartozásmentességet, az aktuálisan fennálló egyéb hiteltartozásokat, bankszámlákat, illetve a JTM mutatót, vagyis a jövedelem terhelhetőségének mértékét. A kölcsön felvételéhez szükség van egy – vagy az említett szigorúbb esetben – 2 lezárt üzleti évre, és ezeknek SZJA bevallására. Ezen kívül szükséges a NAV-tól egy jövedelemigazolás, amely munkáltatói jövedelemigazolásként funkcionál az EV-k esetében és ez alapján lesz meghatározva, hogy mekkora jövedelemmel tud számolni a pénzintézet. De ahogy a szakértő hangsúlyozta: bankonként eltérhetnek a belső szabályozások.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egy példán keresztül szemléltetve: egy KATA-s egyéni vállalkozó esetében, akinek előző évben 12 millió Ft-os éves árbevétele volt, az ügyfél számára legjobban kalkuláló bank 600 ezer Ft-os havi jövedelmet állapít meg, amelynél a JTM szabály szerint 360 ezer Ft lehet a havi törlesztőrészlet összege. Ez ma egy nagyjából 49-50 millió Ft-os összegű hitel felvételét teszi lehetővé, 20 éves futamidőre. Mivel a vételár 80 százalékáig hitelezhetnek a bankok, így ebből következően ez egy 62,5 millió Ft értékű ingatlan megvásárlására ad lehetőséget a vállalkozónak. Ugyanez, a szigorúbb szabályokkal számoló banknál a szakértő számítása szerint csupán havi 498 ezer Ft, amelynek fele terhelhető, azaz a törlesztőrészlet összege 249 ezer Ft lehet. Ez ma 34 millió Ft hitelt jelenthet 20 évre, amely pedig egy 42,5 millió Ft-os vételárú ingatlan megvásárlására lehet elegendő.
Milliókban mérhető tehát a különbség – a nagyságrendileg 20 millió Ft-os eltérés a vételárban a mai lakáspiaci viszonyokat tekintve akár 20 négyzetméteres differenciát is jelenthet az ingatlan méretét tekintve, ami szintén nem elhanyagolható szempont a lakásválasztás során. Nem mindegy tehát, hogy az ügyfél csak egy bankba sétál-e be, vagy egy pénzügyi szakértő segítségével minden ajánlatot és lehetőséget megismer és az alapján választ. Adott esetben nem csak az említett milliók, de maga a hitelképesség tényének megállapítása is múlhat azon, hogy az ügyfél élt-e a díjmentes szakértői segítséggel.
