Sokan egyáltalán nem tudnak félretenni a fizetésükből

Néhány hónapig fedezni tudná a költségeit a legtöbb magyar felnőtt, ha megszűnnének a bevételei. Megugrott azonban azoknak a száma, akik egyáltalán nem tudnak félretenni – derül ki egy friss felmérésből.


Pár hónapig eltengődnénk fizetés nélkül is

A K&H reprezentatív kutatása rávilágít, hogy miután jelentősen emelkedtek az elmúlt években a magyarországi átlagbérek, júniusban a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetés megközelítette a 335 ezer forintot. A felmérésből az is kiderül, hogy átlagosan hét hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek hazánkban a 30-59 évesek – írja a HVG.

Azonban a válaszadók nagyjából harmada (mintegy 36 százalékuk) mindössze egy hónapig tudná fedezni a kiadásait bevételek nélkül. Mintegy negyedük (23 százalékuk) három hónapig, 14-14 százalékuk fél, valamint egy évig, öt százalékuk pedig több mint két évig élne meg fizetés nélkül.

A bérek emelkedése ezeket az adatokat nem igazán tükrözi. Az elemzés szerint ez részben azzal magyarázható, hogy sokan költötték a többletüket beruházásokra, például lakásfelújításra, autóvásárlásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére a megelőző években.

A felmérésből az is kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály negyede nem tud vagy nem szokott félretenni. Ez jelentős növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amikor nagyjából 18 százalék volt az arányuk. A válaszadók harmada azonban rendszeresen spórol. A kérdéses összeget jellemzően a hónap elején elkülönítik, 12 százalék viszont a hónap végén megmaradó pénzzel gyarapítja a tartalékait. A megkérdezettek 15 százaléka azonban csak akkor tesz félre, ha nagyobb összeghez jut.

Százmilliárdokkal gazdagodtak a magyar háztartások

Augusztusban írtunk róla, hogy a pénzügyi eszközök 837 milliárd, a kötelezettségek 145 milliárd forintos emelkedésének eredőjeként az idei második negyedévben 692 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank szerint a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján.

A nettó pénzügyi vagyon negyedéves gyarapodása 2017 harmadik negyede óta a legalacsonyabb, mivel a megtakarítások összege (az eszközök növekedése) három éve nem volt ezer milliárd forintnál kevesebb, és utoljára öt éve, 2017 második negyedévében volt alacsonyabb a mostaninál.

A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya június végén 78 489 milliárd forintot, a GDP 131,4 százalékát, a kötelezettségei 13 559 milliárd forintot, a GDP 22,7 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 108,7 százalékát érte el.

A megtakarítások 1266 milliárd forinttal emelkedtek a tranzakciók révén, miközben az átértékelődések 431 milliárd forint veszteséget okoztak. A készpénz és betétállomány 196 milliárd forinttal nőtt, amiben benne van a 3283 milliárd forint értékű devizabetéten szerzett 247 milliárd forint árfolyamnyereség, miközben a forintbetétekből 197 milliárd forintot kivontak a háztartások a második negyedév alatt.

A részvények és tulajdonosi részesedések értékvesztése 582 milliárd forintot tett ki, és a 478 milliárd forint friss befektetés ellenére is 103 milliárd forinttal csökkent a háztartások portfóliójában lévő állomány, ám így is a bruttó vagyon 41,5 százalékát tette ki.

A háztartások állampapír vásárlásai 144 milliárd forintra rúgtak, amivel június végére 10 198 milliárd forintra nőtt a kezükben lévő állomány.

A biztosítástechnikai díjtartalékok 46 milliárd forinttal csökkentek, mivel az életbiztosítások 61, a nyugdíjbiztosítások 79 milliárd forint értékvesztést szenvedtek el, amit 95 milliárd forintnyi friss befektetés nem tudott ellensúlyozni.

A kötelezettségek 145 milliárd forintos növekedéséből 137 milliárd volt a friss hitelfelvétel, amiből 139 milliárd forint ingatlanhitel, és szinte ugyanannyi fogyasztási hitel volt, míg a háztartások 166 milliárd forintnyi "egyéb kötelezettségüket" visszafizették.

The Conversation

Ne hagyd ki!