1994-ben Bill Gates azt mondta, hogy banki tevékenységre mindig szükség lesz, de a bankokra nem. Vagy valami ilyesmit. Az élet részben igazolta. Mutatunk egy példát.
A Grab Ázsia egyik legdominánsabb szuper-applikációja. Eddig főleg ételkiszállítással és Uber-szerű taxiszolgáltatással foglalkoztak, azonban napjainkra pénzügyi szolgáltatásokkal is bővítették a portfóliójukat. Hiteleket, biztosításokat, befektetéseket és kifizetéseket intézhetnek a felhasználók a vállalat mobilapplikációja segítségével. Semmilyen bank, pénzintézet vagy közvetítő nem szükségeltetik sem az ügyintézéshez, sem a tranzakciók lebonyolításához.
2012-ben indultak, 6 év alatt pedig teljesen kiszorították az Ubert Délkelet-Ázsiából. Néhány éven belül a terület 600 milliós lakosságának elsőszámú virtuális bankjává akarnak válni.
Szerény kezdetek
Anthony Tan fejéből pattant ki az ötlet, hogy Malajziának szüksége lenne egy biztonságos és kényelmes taxiszolgáltatásra. Az ötletből valóság lett, 2012-ben meg is alapította a Grab-et, bár akkoriban még MyTeksi néven futott a cég. Viszont szüksége volt befektetőkre.
Két fő támogatót talált magának. Az egyik Kee Lock Chua volt, a Vertex Ventures helyi vezető partnere. És a másik? Az anyukája.
Láttuk, hogyan tölti az idejét az édesanyjával, hogy beszél vele, és hogy milyen mélyen tiszteli. Ez erős jellemről és határozottságról árulkodott. A remek ötlete mellett ez nagy segítség volt számunkra, amikor arról döntöttünk, hogy érdemes-e befektetnünk a bizniszébe
- mondta Kee Lock Chua, aki végül több mint 11 millió dollárral támogatta meg Anthony Tan startupját, 22 százalékos részesedésért cserébe.
Népbank?
Ahogy a nőtt a Grab népszerűsége, úgy állt egyre több sofőr az alkalmazásukba. Aztán rájöttek (akárcsak a Walmart), hogy rengeteg alkalmazottjuknak nincs bankszámlája, aminek hiányában nem tudták kifizetni őket. Így a vállalat pénzügyi vezetőjének, Ruben Lai-nak kellett segítenie mindenkinek a számlaindításban. Évekig csinálták ezt, majd elgondolkodtak, mégis mi értelme van ennek? Miért is ne használhatnák ezt ki? Utánanéztek, és kiderítették, Délkelet-Ázsiában 10-ből 6 embernek vagy nincs semmilyen kapcsolata egyetlen pénzintézettel sem, vagy nagyon elégedetlen a szolgáltatásukkal. Jött az ötlet, csinálni kellene egy olyan appot, ami kielégíti ezeket a felhasználói igényeket.
Sajátos gazdaság
Végül elindították a pénzügyi applikációjukat. Kicsit olyan ez, mint egy bank, de igazából nem lehetne teljesen így jellemezni a szolgáltatásukat. Még nem, de vannak már erre utaló jelek.
A bangkoki Natthakan Khingpat a vírus első hullámában nyitotta az éttermét, de szerencsére nemcsak túlélte a járványt, de pénzre is szüksége lett volna a terjeszkedéshez. Rájött, egy banki hitelt nem tudna törleszteni, így a Grab-hez fordult. Kapott tőlük 4 ezer dollárnyi kölcsönt, amit napi szinten kell törlesztenie, egy meghatározott százalék alapján, attól függően, hogy épp mennyit keresett aznap. Egy másik példa egy sofőré, aki egészségbiztosítást kötött az applikáció segítségével. Minden egyes fuvarja után 10 centet vont le tőle a vállalat, aminek köszönhetően 3 év alatt a fedezete már elérte a 113 ezer dollárt.
A Grab a kínai modellt követte, így a korábbi szolgáltatásaiból kialakított saját felhasználóbázisát célozta meg a pénzügyi szolgáltatásaival. Ráadásul olyan nagy befektetők is vannak a cégben, mint a Tencent és a Didi Chuxig, akik rengeteg pénzügyi és technológiai tanáccsal látták el a maláj startupot.
A sikerekkel viszont egyre nagyobb veszélyek leselkednek a Grab-re.
Göröngyös utakon
Valójában az egyetlen problémát a szabályozó szervek jelenthetik. A felhasználók kajálják a Grab szolgáltatásait, viszont ezeket a sikereket nem nézik jó szemmel a tradicionális és az állami pénzintézetek. Az egyik legjobb példa erre Kína esete az Alibabával. A kormányszervek félvállról vették a vállalatok hatalmi koncentrációját, ami kicsúszott a kezükből, és most gigabírságokkal és szigorú szabályokkal akarják kordában tartani a cégeket, kisebb-nagyobb sikerrel.
Kína hibájából tanulva a világ kormányai árgus szemekkel figyelik a hasonló „veszélyeket", melyeket csírájában akarnak elfojtani.
Ettől függetlenül Szingapúrban engedélyezték, hogy a Grab 2022-től hivatalosan is digitális bankként üzemelhessen. Ez a hír közvetlenül az után jött, hogy a Grab nyilvános részvénykibocsátást tervez az Altimeter Growth biankóvállalat segítségével, melynek hatására 40 milliárd dollárra nőne a piaci tőkeértékük. Jelenleg évente nagyjából 25 millió vásárlót szolgálnak ki 8 ország több mint 400 városában.
