Az elmúlt években a rovarfehérje a fenntartható élelmiszer-termelés ígéretes alternatívájaként robbant be Európában, ám ma már kijelenthető: ezek a termékek nem hozták el a várt sikert a fogyasztók körében. A szektor szereplői éppen ezért kénytelenek más megoldások után nézni.
A rovarfehérje a hagyományos állati hússal szemben sokkal környezetkímélőbb, ráadásul tápanyagdús is – ennek ellenére az olyan élelmiszerek, mint a bogárburger vagy a rovarfehérje-szeletek az elmúlt években nem arattak sikert a fogyasztók körében. A szokatlan ízvilág és textúra, a magas ár és a rovarokhoz fűződő undor miatt a termékek piaci fogadtatása elmaradt a várakozásoktól, ez pedig Magyarországra a sokszor negatív médiavisszhang miatt hatványozottan igaz.
A Magyar Mezőgazdaság szerint a fogyasztói vonakodás miatt az európai rovaripar fókuszt váltott, és az emberi táplálék helyett az állati takarmányozás irányába mozdult. A fekete katonalégy lárvájából előállított rovarliszt például kifejezetten ígéretes takarmány-alapanyag, hiszen jó aminosav-összetétellel és kiváló emészthetőséggel bír.
Az Európai Unió 2021-ben engedélyezte rovarfehérjék alkalmazását baromfi- és sertéstakarmányban, de azelőtt már a haltenyésztésben is használtak ilyen megoldásokat. Azóta már Magyarországon is elindultak az első rovaralapú takarmányozással foglalkozó kutatások és vállalkozások. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatásai és néhány hazai cég próbálkozásai is afelé mutatnak, hogy a rovarfehérje mezőgazdasági hasznosítása egyre komolyabb lehetőséget jelent, ez pedig különösen fontos egy olyan országban, ahol a takarmánygyártás nagymértékben függ az importált szójától.
