A háztartások hiteleinek éves növekedési üteme az év második felében egyszámjegyűre lassult, amihez a korábbiaknál magasabb törlesztési aktivitás és a csökkenő új hitelkibocsátás is hozzájárult. Mind a vállalati-, mind a lakossági hitelszerződések volumene elmaradt az előző év azonos időszaki kibocsátástól, amiben a bázishatás mellett a bizonytalanabb makrogazdasági környezet is jelentős szerepet játszott. A Hitelezési felmérésre kapott válaszok alapján a hitelfelvevők és a bankok is óvatosabbá váltak a hitelpiacon a negyedik negyedévben, ami 2023 első felében is visszafogottabb hitelezést eredményezhet, írja összefoglalójában az MNB.
A bankok nem pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2022 negyedik negyedévében 311 milliárd forinttal bővült, ezzel az év egészében 14 százalékos növekedés valósult meg. 2022 során a nagyvállalati hiteltranzakciók egyre nagyobb mértékben támogatták a hiteldinamikát.
A mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelállománya előzetes adatok alapján 13 százalékkal nőtt éves összevetésben, melyet a Széchenyi Kártya Program (SZKP) továbbra is nagymértékben támogatott.
A hitelintézetek nem pénzügyi vállalatok felé fennálló teljes hitel- és kötvényállománya 2022 során 1672 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, mellyel 15 százalékos éves dinamika valósult meg. A negyedik negyedévben az új kibocsátás a teljes vállalati szegmens esetében kismértékben, 14 százalékkal, míg a kkv hitelek esetében jelentősen, 38 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakának értékétől. A piaci alapon szerződött hitelek új hitelvolumenen belüli aránya ez előző negyedévi 84 százalékról 73 százalékra csökkent, részben az SZKP MAX iránti fokozott kereslet miatt. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet emelkedését a negyedév során.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján 2022 negyedik negyedévében összességében szigorodtak a vállalatok hitelhez jutásának feltételei. A deviza-, valamint a rövid lejáratú hitelek iránt élénkülő kereslet mutatkozott ugyanebben az időszakban. Előretekintve a bankok mintegy egyharmada szigorítást tervez a sztenderdekben 2023 első felében, ezzel párhuzamosan a forinthitelek és hosszabb lejáratú hitelek iránti kereslet csökkenésére, míg a devizahitelek és rövid lejáratú hitelek esetében a kereslet további élénkülésére számítanak. A Banki konjunktúrafelmérés alapján a válaszadó intézmények rendre 47 és 39 százaléka tervezi növelni a teljes vállalati és kkv hitelállományát 2023 első félévében, ami a kockázatvállalás visszafogottabb szintjére utal.
A hitelintézeti szektor lakossági hitelállománya 2022 negyedik negyedévében 101 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredményeképp, mellyel az éves növekedési ütem 6,3 százalékra lassult. A hiteldinamika fokozatos csökkenése mögött a korábbi időszakokat meghaladó mértékű (elő)törlesztési aktivitás és az emelkedő kamatkörnyezetben élesen csökkenő hitelkihelyezések állnak.
A negyedik negyedéves lakossági hitelkibocsátás éves összevetésben 34 százalékkal csökkent, a legnagyobb visszaesés a lakáshitelek volumenét érintette, amiben az NHP Zöld Otthon Program (ZOP) indulása okozta magas bázis, valamint az emelkedő kamatkörnyezet és a visszaeső lakáspiaci tranzakciókhoz kapcsolódó alacsonyabb hitelkereslet is érdemi szerepet játszott.
A babaváró hitelek szerződéskötései 7 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszaki kibocsátást, ugyanis a program eredetileg meghirdetett decemberi lezárása miatt előrehozott kereslet hatására a termékből decemberben az előző hónapokban jellemző volumen több mint kétszeresét, 70 milliárd forintot szerződtek le a bankok. A ZOP kifutásával az újlakás célokra igényelt hitelek részaránya a korábbi 40-50 százalék körüli szintről 20 százalékra csökkent, ezzel együtt azonban továbbra is magas, 40 százalék feletti szinten maradt a futamidő végéig kamatfixált hitelek aránya a lakáshiteleken belül. Az újonnan kötött lakáshitel-szerződések átlagos hitelköltsége és felára a bankok korábbi jelzéseinek megfelelően érdemben emelkedett a negyedik negyedév során.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 negyedik negyedévében a hitelintézetek rendre 17 és 27 százaléka tovább szigorított a lakáscélú- és fogyasztási hitelek feltételein, amely 2023 első és második negyedévében is folytatódhat. A negyedik negyedévben szinte valamennyi bank a hitelkereslet visszaesését érzékelte a lakossági szegmensekben, 2023 első felére előretekintve azonban kisebb arányuk, mintegy 30 százalékuk számít további keresletcsökkenésre. A Banki konjunktúrafelmérés alapján a bankok közel egyötöde tovább növelné a hitelállományát mind a fedezetlen fogyasztási-, mind a jelzáloghitelek tekintetében, azonban volt olyan válaszadó is, amelyik utóbbi esetében már leépítést tervez.
