Mindkét hitelintézet jelentősen javított az első negyedévi eredményén a megelőző év azonos időszakához képest.
Az OTP Bank idén az első negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 239,962 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 126 százalékkal magasabbat az előző év azonos időszakinál - olvasható a Budapesti Értéktőzsde weboldalán közzétett tájékoztatóban. Az előző negyedévhez képest ez az eredmény 13 százalékos növekedés.
Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.
Csoportszinten minden leánybank nyereséges volt, a konszolidált adózás utáni eredmény 74 százaléka a külföldi csoporttagoknál keletkezett. A március 8-án közzétetthez képest a menedzsment várakozásai 2024-re továbbra is érvényben vannak, a társaság vezetése egyelőre nem látja indokoltnak, hogy változtasson korábbi előrejelzésén - írták. Az akkor közzétett menedzsmentvárakozás szerint az OTP idén javuló GDP-növekedési dinamikát, csökkenő inflációt és kamatkörnyezetet valószínűsít.
Az Erste is javított
A növekvő működési bevételeknek és a kontrollált költségeknek köszönhetően az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az Erste Bank az első negyedévet: a működési eredmény 40 százalékkal 62,8 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig csaknem 29 milliárd forintra nőtt az előző évi 6,3 milliárd forint profit után - jelentette be Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján.
Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy látványos felpattanás jellemzi a lakossági hitelpiacot, felpörgött a lakossági hitelezés: a teljes állomány 8 százalékkal nőtt, az újonnan kihelyezett állomány 59 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel korábban, 63 milliárd forint volt. A lakáshitel folyósítás 40 százaléka Csok plusz, az elhalasztott kereslet miatt az első negyedév "extra erős" lett, és így idén az ezermilliárd forintot elérheti a lakáshitelezés Magyarországon. A babaváró hitelekből 39 százalékkal többet, 10 milliárd forintot folyósítottak az első negyedévben. A személyi kölcsönöknél 63 százalékkal 22 milliárd forintra nőtt az új folyósítás összege. Kivárás jellemzi a vállalati szektorban a hitelkeresletet, ezért elmaradt a növekedés. (Forrás: MTI)
