Tavaly minden ötödik magyar vállalatot megtámadtak zsarolóprogrammal. A kiberbűnözők leggyakrabban adathalász üzeneteken keresztül jutottak be az informatikai rendszerekbe.
A vállalatok nem készültek fel kellőképpen a kibertámadásokra - derül ki a Sophos biztonsági szoftvereket és hardvereket gyártó cég kutatásából. Az elmúlt évben a magyar vállalatok ötödét megtámadták zsarolóprogrammal. Ezek felénél a kiberbűnözők adatokat titkosítottak, minden tizediknél pedig sikerült ugyan hozzáférniük a digitális eszközökhöz, de azokat titkosítani nem tudták.
A zsarolóvírus által érintett vállalatok 32 százalékánál a kiberbűnözők adathalász üzeneteken keresztül jutottak be az informatikai rendszerekbe. A megkérdezett vállalatok fele alkalmaz saját biztonsági szakembert vagy üzemeltet olyan biztonsági műveleti központot, amely képes a támadások megállítására. A vállalatok 18 százaléka külső kiberbiztonsági cégekkel dolgozik.
A biztonsági mentés a leggyakoribb védekezés
A felmérés szerint a vállalatok 46 százaléka biztonsági mentéseket használ a kibertámadások és a zsarolóprogramok hatásainak kivédésére. Felhőalapú biztonsági mentésekkel dolgozik 31 százalékuk, fizikai formában tárolja az adatokat 22 százalékuk. A vállalatok közel egyharmada rendelkezik zsarolóvírus elleni védelemmel, például speciális védelmi szoftverekkel, tűzfalakkal vagy tartalomszűrőkkel.
Már a mesterséges intelligenciát is bevetik a csalók
Nem csupán a vállalkozásokra leselkedik a kiberveszély. Korábban hírt adtunk az Europol jelentéséről, amely szerint naponta több millió áldozata volt a kiberbűnözésnek 2023-ban az EU-ban - közölte az Europol. A legfenyegetőbb internetes bűncselekmény a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a pénzügyi csalás. Sokan esnek áldozatul adathalász-támadásoknak, úgynevezett romantikus, társkereső csalásoknak, online piaci átveréseknek és zsarolóprogramoknak is. A szervezet felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia (MI) segítségével elkövetett kiberbűnözés fokozódó térnyerésére is.
