A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzést indít a mesterséges intelligencia piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére gyakorolt hatásainak felmérésére. Az indoklás szerint az új technológia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat, ezért a nemzeti versenyhatóság előre feltérképezi ezeket a kockázatokat.
A mesterséges intelligencia (MI) rendkívül gyorsan fejlődő technológiacsalád, amely már jelenleg is hatással van a fogyasztók mindennapjaira, sokszor úgy, hogy nem is tudnak róla. Az MI alapú eszközök gyors fejlődésével, és a már meglévő digitális szolgáltatásokba való beépítésével, a technológia hamarosan meghatározó részévé válhat a magánszemélyek és vállalkozások mindennapjainak és idővel akár az államigazgatásnak is. Az MI alapú technológia további fejlesztése és jogkövető, tisztességes alkalmazása gazdasági és társadalmi előnyök széles skálájához járulhat hozzá, azonban jelentős kockázatokat is rejt magában.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése, exponenciálisan növekvő fejlődése, és sürgetett piacra dobása két fő problémakört eredményezett, ezért a GVH vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak:
1. Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre.
A mesterséges intelligencia jelenleg új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
2. Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat.
A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.
A magyar versenyhatóság kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években egyebek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.
A nemzeti versenyhatóság jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber magatartását, illetve 2023-ban eljárást indított a Microsofttal szemben, amiért valószínűleg nem tájékoztatja megfelelően a felhasználókat a mesterséges intelligencián alapuló chat funkcióval kiegészített keresőjének egyes tulajdonságairól. A GVH november végén zárta le a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.
A technológiai óriásvállalatokkal szembeni eljárásokban egyre gyakrabban jelenik meg a mesterséges intelligencia kérdésköre is, így a most indított piacelemzés a versenyhatóság hatékony versenyfelügyeleti tevékenységét is támogatja. Forrás: GVH
