Az európai fiatalok nem kapkodják el a családi fészek elhagyását

2021-ben az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon tavaly ez az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, azonban egy év alatt egy tized évvel csökkent. Az OTP Ingatlanpont elemzéséből idézünk.


Az Európai Unió átlagában 2006 és 2019 között folyamatosan csökkent, majd 2020-ban, feltételezhetően összefüggésben a koronavírus járvánnyal, ismét növekedésnek indult, tavaly pedig 26,5 éves életkorral (nők 25,5, férfiak 27,4 év) stagnált a szülői otthon elhagyásának átlagos időpontja. Az EUROSTAT adatai alapján az egyes országok között továbbra is markáns különbségek figyelhetőek meg, északról-délre és nyugatról-keletre haladva emelkedik a fiatalok otthonelhagyásának átlagos életkora.

2021-ben a svéd fiatalok átlagosan 19 évesen kezdtek önálló életet, 1,5 évvel később, mint a megelőző évben, míg a portugálok egészen 33,6 éves korukig vártak az elköltözéssel. A 2020-as évvel összehasonlítva tavaly 12 tagállamban növekedett és ugyanennyiben csökkent az átlagos életkor. A magyar fiatalok átlagos életkora az elköltözés időpontjában 2021-ben 0,1 évvel, 27,3 évre csökkent, ezzel továbbra is az Európai Unió tagállamainak középmezőnyében helyezkedünk el.

Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni. Majd megérkezett a koronavírus járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató

– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár az összes tagállamra és az Európai Unió átlagára vonatkozó statisztika nem érhető el, így hosszútávú következtetéseket sem lehet még levonni, az EUROSTAT adatai alapján a „fészekelhagyó” átlagéletkor csökkenése melletttavaly a lakások túlzsúfoltsága is jelentősen változott Magyarországon. 2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra, a 25-29 éves korosztályban pedig 23,5-ről 14,7 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami az ilyen lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján. Ez a mutató Magyarországon a megelőző évben is csökkent, a 2021-es nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.


The Conversation

Ne hagyd ki!