Tovább nőttek a vevők lehetőségei a lakáspiacon – derült ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adataiból. Idén ősszel különösen a házaknál nyílt nagyobb tér az alku előtt, ami jórészt a rezsiköltségek nehezen kiszámítható megnövekedésének következménye lehet. Az elemző szerint a vevők alkupozícióját tovább javítja, hogy az eladók lassan reagálnak a kereslet csökkenésére.
Szeptember-novemberben, azaz az őszi hónapokban erősödött a vevők alkupozíciója a hazai lakáspiacon. Az alkuval elérhető árcsökkenés (a végső hirdetési és a szerződéskötéskori ár különbözete), ami június-augusztusban országos átlagban 5,8 százalék volt, őszre 6,6 százalékra nőtt, s ezzel az utóbbi két év legmagasabb értékét érte el. Ehhez legközelebb (6,1%) akkor járt, amikor 2020 őszén a koronavírus járvány hatásai mellett a 2021. januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatások bejelentése is kivárásra ösztönözte a vevőket.
Három részpiacon az országos mintát követve ért kétéves csúcsra az alkulehetőség: a megyei jogú városoknál (6,2%), a kisebb városoknál (8,1%) és a községeknél (7,8%). Egyedül Budapest lógott ki a sorból: itt az idei ősz (2,9%) még a nyárinál (3,1%) és a két évvel korábbinál (4,4%) is szűkebb teret hagyott a kedvezőbb vételár elérésére. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez utalhat arra, hogy véget ért Budapest évek óta tartó viszonylagos visszaszorulása és újra nő az érdeklődés a főváros ingatlanjai iránt.
Az elmúlt két évben soha nem különbözött ennyire egymástól a különféle lakóingatlanok alkuálló-képessége. Míg idén ősszel a panellakások hirdetési áraiból átlagosan 4,2 százalékot sikerült lefaragni, addig a (nem panel) társasháziakéból csupán 3,8 százalékot, viszont a családi házakéból 8,5 százalékot. A változás üteme, sőt iránya is eltérő a megelőző három hónap mutatóihoz képest. Míg a nem paneles lakásoknál minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent az alku lehetősége, addig a paneleknél 0,9 százalékpontos, a családi házaknál pedig 1,7 százalékpontos a növekedés.
Az önálló házak aktuális árazása körüli jelenlegi nagyobb bizonytalanság még jobban kitűnik, ha a különféle ingatlanoknak a megelőző két évben mutatott átlagos alkuképességéhez viszonyítunk. A nem panel lakásoknál e történelmi átlaghoz (3,9%) képest 0,1 százalékpontnyi a csökkenés. A paneloknál (ahol ez a referenciaérték 3,6%) idén ősszel 0,6 százalékpontnyival bővebb tere látszott az alkunak. A családi házaknál – melyek eddig átlagosan 6,2 százalékos „árlebeszélési” lehetőséget ígértek – most 2,3 százalékpontnyi növekedés mutatkozott.
„A házak eddig is nehezebben voltak árazhatóak a sokféleségük miatt – emlékeztet Valkó Dávid –, de a rezsi-érzékenységgel nyár óta bejött egy újabb bizonytalansági tényező.” Így most olyan dolgokat is pontosabban meg kell becsülni például, hogy mennyit ér egy hatékony fűtési rendszer, vagy mennyit kell engedni az árból egy gyengébb szigetelés miatt. Ezeken is milliók múlhatnak.Az alkulehetőségek szűkülésére a közeli jövőben sem számít az elemző. A forgalom visszaesésére ugyanis csak késéssel reagál a kínálati ár. „Akár még nőhetnek is az alkulehetőségek azáltal, hogy a tulajdonosok kitartják a korábban kigondolt áraikat akár még a tél végéig is, hátha sikerül eladniuk úgy is. Aztán ha tényleg jön komoly érdeklődő, abból lehet nagyobbat is alkudni.”
Bár egy-egy nagy vevői siker nem feltétlenül csak az ingatlan értékéről szól – lehet, hogy a tulajdonosnak volt sürgősen szüksége a vételárra –, ezek toplistája látványosan jellemzi az őszi piacot. Az OTP Ingatlanpont állományában az 50 legnagyobb arányú alku között mindössze kettő akadt, amelynek tárgya nem családi ház volt. A végső ármérséklés 19 ház esetében érte el a 25 százalékot, sőt öt esetben legalább a felét le tudta alkudni a vevő. Ezek jellemzően községi-kisvárosi ingatlanok voltak, az átlagos életkoruk 70 év, s több mint a felük felújítandó.
Abszolút értékben a legnagyobb megtakarítást, 90 millió forintot egy fővárosi családi ház vevője érte el egy 13 százalékos alkuval. A paneleknél már a 2-2,5 millió forintos árengedmény is igen jó eredménynek számított, ennél nagyobbat csak két drágább budapesti (egyaránt 3 milliós alku) és egy Tolna megyei (5,4 milliós alku) lakásnál értek el. A nem paneles társasházaknál 5-6 milliót is hozhatott egy nagyon jó alku, aminél többet csak négy esetben regisztráltak. Egy budapesti, felújítandó lakás árából 8,5 milliót (-17,2%), egy szintén fővárosi és ugyancsak felújítandóból 13,5 milliót (-10,4%), egy kiváló állapotúból 10 milliót (-5,7%), míg egy csupán két esztendős, a budapesti agglomerációban értékesített lakásból 12 milliót (-8,5%).
Természetesen idén ősszel is voltak olyan otthonok, amelyek végső ára az utoljára meghirdetetthez képest nem csökkent, hanem nőtt a szerződéskötésig. A licitképesnek bizonyulók döntő többsége budapesti, nem paneles lakás. Van közöttük kiváló állapotú és felújítandó egyaránt. A célegyenesben kialakult drágulási versenyt egy átlagos állapotú fővárosi lakás nyerte, 12,3 millió forint (+17,6%) árnövekménnyel.
