A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vezetésével hazai szakértők egy egyedülálló kutatásban azt vizsgálták, hogyan változik a lakóingatlanok értéke azok energiahatékonysági besorolásának függvényében. A KSH, a NAV és a Lechner Tudásközpont adatbázisainak összekapcsolásával 8000 családi ház esetében vizsgálták mega piaci árra ható tényezőket. Mutatjuk az eredményt.
Megéri
Az eredmények szerint a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50%-kal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek. Ha átlagos (FF) családi házunkat energetikailag korszerűsítjük, az várhatóan 20%-kal fog többet érni a lakáspiacon
-olvasható a MEHI weboldalán.
Eltérések
Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is. Ahol alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét. Az árak és az egyes felújítások költségeinek részletes elemzése további kutatások témája lehet, egyelőre annyit érdemes leszögezni, hogy az alacsonyabb ingatlanárú területeken kiegészítő ösztönzők és/vagy támogatások hiányában az energiahatékonysági beruházások végrehajtása elmaradhat.
Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de ahogy az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladunk, már nem mutatható ki további árcsökkenés. Kivételt képez Budapest, ahol nincs egyértelmű kapcsolat: itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.
