Lakáspiaci rendek, elemzés a forgalom és az árak alakulásáról

Az ingatlanpiac egyik alapvető tétele, hogy az adásvételek számának változása előre vetíti az ingatlanárak jövőbeli alakulását. A régi dilemmára vetítve a forgalom alakulása a tyúk, az árváltozás pedig a tojás. De az is lehet, hogy fordítva. Az OTP Ingatlanpont elemzése segít eligazodni a témában.


A forgalom és az árak változása közötti szoros kapcsolatot jól szemlélteti az EUROSTAT friss adatsora, amely szerint 2012 és 2017 között az euróövezetben a lakásárak – akár pozitív, akár negatív – változásának mértékét látványosan meghaladta a teljes lakáspiaci forgalom (azaz az év folyamán létrejött összes lakóingatlan adásvétel) alakulása. Tehát árcsökkenéskor kevesebb lakást adtak el, míg árnövekedés alatt a forgalom is bővült. 2018-2019 folyamán az árnövekedést már csak alig haladta meg az összforgalom értékben kifejezett bővülése, majd 2020-ban, az 5,2 százalékos rekordütemű drágulás mellett a tranzakciók összértéke 1,6 százalékkal csökkent, aminek hátterében a koronavírus járvány kitörését követő lezárások miatti forgalomcsökkenés áll.

Mivel az adatszolgáltatás önkéntes, az EUROSTAT kimutatása egy 15 ország adatai alapján a teljes euróövezetre vetített becslés, azonban így is tökéletesen bemutatja a forgalom és lakásárak viszonyát. A piaci tendenciákat először a lakáseladások számának csökkenése vagy növekedése jelzi előre, majd ezt követi az ingatlanárak változása. Európa esetében a 2008-as gazdasági válságot követő felívelés a forgalom drasztikus emelkedésével kezdődött, majd az árak is emelkedésnek indultak. Ez a folyamat egészen 2018-ig tartott, amikor az árak még tovább növekedtek, de a forgalom már visszaesett és elindult a konszolidáció. A forgalomcsökkenést tovább erősítette a koronavírus járvány kitörése, azonban hatásait gyorsan maga mögött hagyta a piac

– mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az euróövezet lakáspiacának változásai mellett az EUROSTAT összeállítása 12 európai uniós ország, közöttük Magyarország 2020-as és 2021-es forgalmi adataiba is betekintést enged. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az egyes országok (Dánia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Írország, Ausztria, Franciaország, Finnország, Szlovénia, Portugália, Magyarország, Bulgária) adatfeldolgozási módszerei eltérnek egymástól és az adatok folyamatos beérkezésével a statisztikák- főleg 2021 esetében - még változhatnak.

A tranzakciószám éves változását tekintve 2019-ről 2020-ra a 12 ország közül 9-ben csökkent az adásvételek száma, ami a járvány következtében bevezetett korlátozásokra vezethető vissza. Kiugró kivételt Dánia jelentett, ahol a látványosan élénkülő ingatlanvásárlási kedv miatt 20 százalékos forgalomnövekedés jellemezte a lakáspiacot. A 12 vizsgált ország gyors kilábalását jelzi ugyanakkor, hogy 2020-ról 2021-re már 11 országban növekedett a lakáspiac forgalma, a legmagasabb mértékben Bulgáriában (33,2%) és Magyarországon (23,5%).

A járvány hatására is változó forgalmat negyedéves szinten vizsgálva ugyanakkor már vegyesebb képet mutatnak az országok. 2019 azonos időszakához képest 2020 második és harmadik negyedévében a legtöbb országban csökkent az adásvételek száma, a második negyedévben, amikor a legszigorúbb lezárások jellemezték az országokat, 10 százalék felett esett vissza a forgalom Írországban (-40,2%), Szlovéniában (-38,6%), Portugáliában (-28,7%), Magyarországon (-28,4%), Bulgáriában (-28,3%) és Luxemburgban (-20,3%).

2021 első negyedévében 2020 azonos időszakához képest már 10 országban növekedett a forgalom, Magyarországon 30,5 százalékkal, ami Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb adat. A második negyedévben 11 országban nőtt a forgalom, a legmagasabb arányban Szolvéniában (80,2%), míg Magyarország 47,2 százalékos forgalombővüléssel az ötödik helyezett lett. A harmadik negyedévben a forgalom még hat országban növekedett, míg 2021 negyedik negyedévében már csak Bulgáriában, Magyarországon, Szlovéniában és Portugáliában nőtt az adásvételek száma.

Az adatok alapján jól megfigyelhető, hogy az egyes országok piacai másként reagáltak a járványra, ahogy az is egyértelműen látszik, hogy Magyarország esetében az otthonteremtési támogatások előbbre hozták a forgalomnövekedést. Szintén érdekes eltérések figyelhetőek meg az egyes országok között az ingatlanpiaci szezonok megoszlásában

– tette hozzá Valkó Dávid.

A 12 uniós országban 2015-2021 között létrejött lakáspiaci tranzakciók számát tekintve mindenhol az év első három hónapjában bonyolították le a legkevesebb adásvételt, kivéve Magyarországon, ahol az utolsó negyedév hagyományosan a legkisebb forgalmú. Dániában, Franciaországban, Magyarországon és Finnországban a második és harmadik negyedévek számítanak a legerősebb időszaknak, míg Ausztria, Belgium, Bulgária, Írország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Szlovénia esetében éppen az év utolsó három hónapjában került sor a legtöbb adásvételre.


The Conversation

Ne hagyd ki!