A magyarországi ingatlanbefektetési piac forgalma a 2020-as, 1 milliárd eurós szintet érheti el az idén, ami elmarad a tavalyitól, és az is látszik, hogy a vártnál tovább tart majd a 2019-es rekordszint újbóli elérése - ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az Ingatlanfejlesztés napja alkalmából kiadott közleményben.
Az első háromnegyedévben szűk 700 millió euró volt a befektetési forgalom, csaknem 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez azt mutatja, hogy megtorpant az ingatlanbefektetési piac. A koronavírus-járvány után megindul látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése és a szigorodó monetáris kondíciók.
2019-ig, 5 éven át töretlen volt a fejlődés, az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekord évet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, a koronavírus-járvány alatti, 2020-as gyengélkedés után pedig tavaly újra erőre kapott, 20 százalékkal bővült. A kilátások is jók voltak, a lendület azonban most megtört. Ugyanakkor a megtorpanás nem hazai sajátosság, egész Európára jellemző, és a magyar piac továbbra is vonzó célpont, de a szereplők egyelőre kivárnak.
A V4 tagországokat összehasonlítva továbbra is a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte, amely immár 80 százalék feletti.
A szakember szerint 2024 "száraz év" lesz a piacon, mivel a mostani körülmények között kevés új projekt indul, és 2023-ban a legtöbb területen a már korábban indított fejlesztések kifutnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szektor az év első hónapjaiban nagyon erős pozíciót ért el, és az ország gazdasági teljesítménye is erős volt, így jó eséllyel nem lesz olyan hosszú és mély visszaesés, mint a 2008 2009-es volt. Az energiaárak tartósnak ígérkező magas szintje miatt a fejlesztők és a befektetők is azt keresik, melyik projekt tartogat gazdaságosan üzemeltethető és tényleg jó üzleti lehetőséget hosszútávon - mondta. Ezért a válság egyik pozitív hozadékának nevezte az energiahatékonyság felértékelődését.
A szegmensek között továbbra is az irodapiac "vitte a prímet". A CBRE harmadik negyedéves jelentése szerint a modern irodaterület 4,176 millió négyzetméterre nőtt szeptember végéig Magyarországon. A növekedésből a harmadik negyedév erőteljesen "vette ki a részét", hiszen ekkor 82 400 négyzetméter új irodaterületet adtak át. A keresletnövekedés visszafogottá vált, a bérlők egyelőre kivárnak. A budapesti irodaállomány összességében korszerű, de az energiaköltség most messze az üzemeltetési költség legnagyobb részét teszi ki, akár 70 százalék felett is lehet az aránya, ezért a bérlők egyre inkább keresik az energiatakarékos beruházásokat - mondta az IFK elnöke.
A logisztikai szegmens a koronavírus-járvány idején meglódult és szárnyalása azóta is tart, az idei év elképesztő rekord, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon - ismertette.
Az ipari ingatlanok területe a harmadik negyedév végére 4,49 millió négyzetméterre nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió négyzetmétert; tervben van további 453 ezer négyzetméter létesítése, és több mint 200 ezer négyzetméter építés alatt áll - sorolta az IFK elnöke.
A lakáspiacról Takács Ernő elmondta, az új építésű lakások értékesítési száma csökkent az idén, aminek következtében csökken a piacra hozott új lakások száma is.
