A koronavírus-járvány kirobbanása óta sok szó esik a közösségi terek szellőztetésének egészségügyi vonatkozásairól. A zárt közegekben ugyanis jelentősen megemelkedhet a kórokozók koncentrációja, ha nem gondoskodunk a folyamatos légcseréről. Az irodai légkondicionálás és szellőztetés azonban több más szempontból is fontos: egyebek mellett például a dolgozók teljesítőképességére is hatással van.
De hogyan működnek a modern légkezelő rendszerek? És milyen automatizálási lehetőségekkel tehetjük hatékonyabbá az irodai szellőztetést? Cikkünkben ezt járjuk körül.
Miért fontos a megfelelő szellőztetés?
Biztosan mindannyian éreztük már azt a munkahelyünkön vagy más zárt térben ülve, hogy a meleg, nehéz levegő hatására dekoncentrálttá, kimerültté válunk. Ilyen esetben egészen bizonyos, hogy szellőztetésre van szükség, vagyis hogy kintről a friss oxigént beengedve lecseréljük a benti elhasznált, rossz minőségű levegőt.
Ezzel pedig nemcsak a hőmérsékletet optimalizálhatjuk, hanem komolyabb veszélyforrásokat is kiszűrhetünk. Rendszeres légcsere hiányában ugyanis folyamatosan növekszik a tér pára- és szén-dioxid-tartalma, továbbá a kórokozók és a szennyeződések is nagyobb arányban vannak jelen az ilyen közegben. Mindez pedig a már említett koncentrációs nehézségeken, fáradtságon túl fejfájáshoz, szédüléshez, a torkunk vagy a bőrünk kiszáradásához, továbbá akár allergiákhoz, kiütésekhez, fertőzéses megbetegedésekhez is vezethet. Emellett több felmérés is bizonyította, hogy az oxigénellátás hiánya, valamint a rossz hőmérséklet-szabályozás a munkavégzés hatékonyságának számottevő csökkenésével is jár.
Mindezek miatt a korszerű gépi szellőztetés ma már alapkövetelménynek számít a munkahelyeken. Az épületszerkezetbe integrált légkezelő rendszerek hőveszteség nélkül, konzisztensen biztosítják az optimális levegőminőséget minden évszakban. Nézzük, miért is van ezekre szükség, és hogyan is működnek pontosan!
Miért van szükség az irodaépületek gépi szellőztetésére?
A modern irodaépületekben a manuális szellőztetés több szempontból sem bizonyul elégségesnek. Mivel a korszerű hőszigetelés hermetikusan lezárja a belső tereket, nem érvényesül a huzathatás, ami a régi épületekben biztosította a levegő természetes ki-beáramlását. Ez szükségessé tenné a gyakoribb ablaknyitást, de bizonyos időszakokban, például a téli hidegben vagy a nyári kánikulák alkalmával ezt ritkábban, és akkor is legfeljebb néhány percre tesszük meg, ami nem elegendő a levegőcseréhez. Ráadásul az utóbbi években a városi légszennyezettség mértéke is rendre a káros tartományban van, így emiatt sem ideális közvetlenül a nyílászárókon beengedi a levegőt.
Ezekre a problémákra jelentenek megoldást a hővisszanyerős technológián alapuló szellőztetőrendszerek, amelyek a szezonalitásnak megfelelően mindig ideális hőmérsékletű, kellőképpen megszűrt levegőt biztosítanak az épület minden helyiségében.
A hővisszanyerős szellőztetőrendszerek működése
A hővisszanyerős rendszerek ciklikusan végzik a levegőcserét, párhuzamos ágakon bejuttatva a kinti oxigéndús levegőt, illetve eltávolítva a beltérből az elhasznált levegőt.
Télen a kinti hideg levegő először egy szűrőn megy keresztül, majd a rendszer hőcserélő egységébe jut, ahonnan felmelegítve távozik tovább az épület egyes helyiségeibe bevezetett légcsatornákon át. A hőcserélő a benti állott levegőből visszanyeri a hőt, mielőtt az az épületből a szabadba áramlana. A rendszerben csakis a hő kerül átadásra, vagyis a légáramok sohasem keverednek. A nyári időszakban a szellőztetőrendszer kint tartja a hőt azáltal, hogy a beáramló levegőt lehűti.
A hővisszanyerős rendszerek e folyamat során nemcsak a levegőcserét végzik el számottevő hőveszteség nélkül, hanem a páratartalmat is optimális szinten tartják, így elejét vehetik a komoly légúti betegségekért felelős penész kialakulásának is.
Az automatizálás lehetőségei
Az irodai szellőztetés felhasználóbarát kialakításához többféle automatika, illetve vezérlőkomponens is építhető a rendszerbe. Ezek segítségével intuitív módon szabályozhatjuk a légkezelő egységeket, biztosítva a kívánt hőmérsékletet és az optimális levegőminőséget minden helyiségben.
A beáramló levegő szabályozását például a legtöbb rendszerben elektronikus vezérlésű zsalumozgató motor segítségével oldják meg, amelyeket közvetlenül a levegő bejutását biztosító zsalura vagy szelepre szerelnek. Az automatizált zsalumozgató motor előnye, hogy irányítható távvezérléssel, de az időjárási viszonyok változása alapján önműködően is ellátja a zsalumozgatást. Ezáltal pedig rendkívül precízen szabályozza a beltéri hőmérsékleti viszonyokat.
A szellőztetőrendszerekhez ezen felül fali vezérlőpaneleket, illetve a szén-dioxid- vagy páratartalom mérésére alkalmas szenzorokat is telepíthetünk az egyes irodahelyiségekbe, amelyeknek köszönhetően a dolgozók is igényeik szerint kalibrálhatják a szellőztetést.
A gépi szellőztetéssel tehát elejét vehetjük a rossz minőségű levegő káros hatásainak, és hőveszteségek nélkül szabályozhatjuk a hőmérsékletet is – ezáltal pedig a munkavégzés hatékonyságát is serkentő, egészséges munkakörnyezetet biztosíthatunk.
