Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg nőtt a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon. Különösen a főváros szívében és a Dunántúl egyes területein számottevő a külföldiek aktivitása. Míg a drágább budapesti ingatlanokra inkább keletről érkeznek a vevők, addig a Nyugat-Európából beköltözők többnyire vidéki, olcsóbb házakat keresnek.
Tavaly ugyan a külföldiek érdeklődése is csökkent, de kevésbé, mit a hazai vásárlóké, így tovább nőtt az előbbiek súlya a magyar lakáspiacon. A KSH legfrissebb adatai szerint a 2023-as hazai tranzakciók 5,9 százaléka kötődött nem magyar állampolgárságú vevőhöz, s ez az elmúlt hat esztendőben regisztrált legmagasabb arány. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nyilvánvalóan segítette ezt a folyamatot a nemzeti valutánk gyengélkedése is, ami a külföldiek számára olcsóbbá tette a magyar ingatlanokat. Túl ezen az is viszonylag kedvező beszállási pontot kínálhatott számukra, hogy a korábbi dinamikus hazai árnövekedés éppen megtorpant.
Bár a külföldiek továbbra is csak egyes szűkebb hazai területeket tüntetnek ki az érdeklődésükkel, van, ahol így is komoly tényezővé váltak. Például a fővárosban tavaly már 9,1% volt a piaci részesedésük, ami ismét a Covid előtti időszakot idézi. A pesti belső kerületekben a tranzakciók 22 százalékában volt külföldi a vevő, s ezek adták a vásárlások összértékének 28 százalékát.
Budapesten kívül is vannak olyan területek, ahol tavaly kiemelkedő volt a külföldi vásárlók részaránya. Így például Somogyban elérte a 14 százalékot, s mivel itt ők inkább a drágább ingatlanok iránt érdeklődtek, a forgalmi érték 18 százaléka kötődött hozzájuk. Ezzel szemben Zalában az olcsóbb ingatlanokat keresték, így az adásvételek 22 százalékával a forgalom 17 százalékát adták.
A külhoni érdeklődők legnagyobb része hagyományosan Németországból érkezik. Tavaly ők – mintegy másfél ezren – adták a külföldiek lakásvásárlásainak 24 százalékát. Őket követték tíz százalék körüli részesedéssel Szlovákia, Románia, valamint – Kína helyét a Covid-járvány, illetve az unióból való kiválása után átvéve – az Egyesült Királyság polgárai. Ez utóbbi országból tavaly-tavalyelőtt mintegy háromszor annyi vásárló jött, mint 2018-19-ben.
A külföldiek részvételével zajlott tranzakciók száma tavaly 22 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. A legnagyobb visszaesést a szlovákoknál (-37%), az osztrákoknál (-32%), valamint a németeknél (-31%) regisztrálták. Ugyanakkor volt két olyan ország, ahonnan több vevő érkezett, mint 2022-ben: Vietnám (+38%) és Oroszország (+24%). Ezek mellett figyelemre méltó, hogy az általános és nagy arányú visszaesés ellenére alig csökkent (-3%) a KSH statisztikájában az „egyéb EU-n kívülinek” nevezett ingatlanvásárlók száma.
Ez utóbbi csoportba tartozók ma már közel 90 százaléka Budapesten keres lakást, míg a Covid előtt még csak körülbelül a felük preferálta a fővárost. Hasonló változást mutat az Oroszországból érkezők érdeklődése: a budapesti vásárlásaik aránya tavaly szökött fel 54 százalékról 86 százalékra. Vannak más főváros-függő nációk is, ám azoknál a budapesti vételek dominanciája az elmúlt hat évben mindvégig markáns volt: a Vietnámból érkezőknél 90-98%, a kínaiaknál 88-94%, az izraelieknél 83-92%.
Ugyanakkor vannak országok, melyek polgárai hagyományosan a vidéki Magyarországon keresik az új életük lehetőségét. Például tavaly a németeknek mindössze 6 százaléka vásárolt Budapesten lakást, s az elmúlt hat évben is csupán 6-14 százalékuk. Hasonló érdeklődést mutattak a hollandok a tavalyi 6 százalékukkal, illetve a korábbi évek 6-9 százalékával.
Néhány további nemzeti vevőcsoportnál viszont számottevő változást hozott a múlt év. Így például az ukránok látványosan elfordultak Budapesttől: az előző évi 43% után csak a vásárlásaik 30 százaléka jutott ide, ám ez valójában csupán visszatérést jelent a korábbi évek megszokott arányaihoz. Míg 2022-ben az osztrák vevők 14%-a vett a fővárosban lakást, tavaly már csak 9 százalékuk törekedett ide, ami Budapest szempontjából az elmúlt hat esztendő leggyengébb eredménye. Ezzel szemben impozánsnak tűnhet az olaszok fokozottabb – a vásárlásaik 51 százalékáról 68 százalékra megugró – érdeklődése a magyar főváros iránt, ám a visszaeső piacon ehhez elég volt egy tucatnyival több lakás adásvétele is.
A KSH azt is nyilvántartja, hogy az egyes csoportok milyen árszínvonalon vásároltak tavaly.
Az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért. Alig maradtak el ettől az ugyancsak jellemzően a fővárosban vásárló kínaiak, izraeliek, vietnámiak és „egyéb EU-n kívüliek”, a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével.
Ennek kapcsán arra emlékeztet az elemző, hogy ez az a piaci szegmens, ahol várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető „aranyvízum” is. Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.
A statisztika szerint az uniós polgárok közül tavaly az olaszok és a franciák költöttek legkönnyebb kézzel lakásra, átlagosan 0,8 milliót adtak egy négyzetméterért. Ezzel szemben a főleg magyar vidékbe beleszerető németek, osztrákok, svájciak és belgák jóval kevesebbet, 0,3 milliót. Náluk is olcsóbb házakat kerestek/találtak a hollandok, négyzetméterét mintegy 200 ezerért. Hasonló árakon vásároltak jellemzően a keleti határszélen a romának, s északon – ugyan kicsit drágábban, négyzetméterenként átlag 0,4 millióért – a szlovákok.
