Bár az év fordulóján már az újraéledés határozott jeleit mutatta a hazai lakáspiac, a lakásépítések esetében még nem volt nyoma a kedvező fordulatnak. 2024 első negyedében sokéves negatív rekordok dőltek meg a használatba vehető új otthonok számát és a közeljövő várható fejlesztéseit mutató építési engedélyeket illetően is.
Idén folytatódott a lakásépítés visszaesése, a KSH gyorsjelentése szerint az első negyedévben az egy esztendővel korábbinál 23 százalékkal kevesebb, mindössze 2.779 új otthont adtak át. Ez – mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi – 7 éves mélypont, legutóbb 2017 január-márciusban regisztráltak ennél csekélyebb számú használatbavételi engedélyt. A további építések lendületét előre jelző adatok is elég gyengék, az építési engedélyek száma (4.524 db) 9,3 százalékos visszaesést mutat a múlt év hasonló időszakához képest, egyúttal 9 éve a legrosszabb évkezdetet jelenti.
A piacra kerülő új otthonok mennyiségének hanyatlása főleg a fővárost sújtotta, ott 35 százalékos volt a visszaesés, ezzel szemben a megyei jogú városokban csak 7,7%, az egyéb városokban 22%, míg a községekben 16%.
A visszaesés mértéke országrészenként is igencsak eltérő volt, s ezen belül jellemző az is, hogy az egy-egy kisebb területre koncentrálódó fejlesztések meghatározták akár egy egész régió eredményét is. Még egy olyan nagyobb piac esetében is, mint a fővárosi, ebben az időszakban domináns lehetett egyetlen kerület: a XI.-ben, azaz Újbudán adták át a fővárosi új lakások majdnem felét (48%).
A Dél-Alföld régióban, ahol kimagaslóan jó eredményt, 32,6 százalékos növekedést regisztrált a statisztika Kecskemété volt a főszerep. A város adta a teljes térség lakásépítésének több mint felét (52%). Észak-Alföld gyenge teljesítményére, a 47 százalékos visszaesésre viszont Szolnok térségének volt kiemelkedő hatása: a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei új lakások száma ugyanis alig haladta meg az egy évvel korábbinak a harmadát (36,8%). Az elemző ezen adatok kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az új lakások mostani igen alacsony száma mellett már egy kisebb lakópark átadása is jelentősen változtathat akár egy-egy vármegye vagy régió eredményein.
Hasonlóan szélsőséges eltéréseket mutat a KSH jelentése a kiadott építési engedélyeknél is. Például a Debrecenben zöld utat kapott közel 800 lakásos fejlesztésnek döntő szerepe lehetett abban, hogy a megyei jogú városokban tervbe vett otthonok száma 42 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A statisztikákból az is kitűnik, hogy a visszaesés főleg a befektetők fokozott tartózkodásának a következménye. Az új lakások 60 százalékát építették eladásra, ami 3 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A magánépítők térnyerését jelzi az is, hogy az új lakások többsége (51%) családi házban található. A lakóparki otthonok részesedése január-márciusban mindössze 0,8 százalék volt úgy, hogy Budapesten, illetve a megyei jogú városokban egyetlen ilyenre sem kértek használatbavételi engedélyt.
A kilátásokat illetően a szakértő úgy vélekedik, hogy idén még a tavalyinál is kevesebb – mintegy 16 ezer – új lakás átadása várható. Ám ezzel túl is juthatunk a mélyponton, mert a várakozásai szerint 2025-ben már ismét emelkedhet a piacra kerülő új otthonok száma.Néhány héttel ezelőtt még nagyjából egyértelműnek tűnt, hogy az építési engedélyek száma már ebben az évben növekedhet, mivel a kedvezményes, 5 százalékos áfa további – legfeljebb 2028 végéig való – alkalmazásának az volt az előírt feltétele, hogy még idén megszerezzék az építési engedélyt az érintett beruházásokhoz. Május elején azonban bejelentették a szabályozás módosítását, amivel azok az építkezők, akik élni akarnak ezzel az immár 2016 óta fennálló lehetőséggel, újabb két év haladékhoz jutottak. Így elég lesz az építési engedélyeket 2026 végéig megszerezni ahhoz, hogy a felépítendő otthonok értékesítésénél 2030 végéig is alkalmazhassák a kedvezményes áfakulcsot.
Mivel ez az adminisztratív szempont már nem sürgeti a beruházókat az engedélyek megszerzésére, Valkó Dávid szerint szabadabban érvényesül majd a piaci önszabályozás. Ha az idei forgalom erősebb keresletnövekedésre utal, s a vásárlások számottevően csökkentik a felhalmozódott készletet, akkor hamarabb felfuthat az engedélykérések száma. Míg, ha a kereslet lassan tér csak vissza, akkor a beruházók tovább halaszthatják a piacra lépést.
